Századok – 1923-1924

Értekezések - HORVÁTH DETRE: Szilárdi János és Siralmas Krónikája 94

SZALÁRDI JÁNOS ÉS SIRALMAS KRÓNIKÁJA. 95 amiből következtethetjük, hogy szolgálatai fejében később nemesi rangot kapott az erdélyi fejedelmektől.1 Gyermekéveiről semmit sem tudunk. Hogy alapvető ismereteit hol, melyik iskolában szerezte meg, arról adatok nem szólnak. I. Rákóczi György egyik adománylevele értesít arról, hogy utolsó iskoláit, felsőbb tanulmányait külföldön végezte, mint tudományokért lelkesedő ifjú a legnagyobb kitüntetéssel.2

Melyik külföldi egyetemet járta Szalárdi, még eldöntésre vár. Találkozott ugyan, aki abból az adatból, hogy valami Szalárdi 1635-ben megfordult a „laidai" (leydeni) akadémián és oda Haller Gábor nevű deáknak I. Rákóczi Györgytől 180 aranyat vitt, azt következtette, hogy ez a közvetítő írónk volt, aki bizonyára itt is tanult,3

e föltevés azonban a leydeni egyetem anyakönyvének megvizsgálása után tévedésnek bizonyult, mivel abba Szalárdi Mihály van beírva.4 Nem tudjuk azt sem, hány évet töltött künn és mikor tért haza. 1634-ben I. Rákóczi György már beviszi udvarába Gyulafehérvárra, s ott, mint a levéltár őre, „conservatora, a leveleket disponálja"5 s egyben — talán csak 1636-tól kezdve — mint helyettes titkár, vicesecretarius, is működik.6 Ez az állás elég biztosítékot nyújthatott neki arra, hogy megházasodhassék, mert ekkoriban vehette el Békés Zsuzsannát, aki az öröm és szomorúság napjaiban válto-Szalárdi." II. 410—11. Rumy Károly: Töredék Benkő József az Erdély históriája íróinak magyar nyelven található kézírásairól írt értekezésekről. Tud. Gyűjt. 1824, IX. 78. Brúz Lajos: Benkő J. tudósítása az Erdély históriája íróinak magyar nyelven található kézírásaikról. Űj M. M. 1853, I. 229—30. „vir generis nobilitate illustris, non ultimae laudis." 1 Az Országos Levéltár egy adata is amellett szól, hogy Szalárdi nem armalis, hanem donatarius nemes, amennyiben magszakadás útján megüresedett birtokot kapott. 2 Kemény J. Új M. M. 1855, I. 237—8. „Johannes Szalárdi ex communi nostra patria Hung, oriundus, amore litterarum ductus exteras oras academiasque laudabili insignique cum effectu adivit." 3 U о 235 4 Koncz J." Irodt. K. 1899. 83—4. 5 Krónika, IV. 244. Szilágyi Sándor: Erdély irodalomtörténete, különös tekintettel tört. irodalmára. Budapesti Szemle, IV. 421—2, Kemény J. Üj M. M. 1855, I. 239—40. Века Antal: Az erdélyi káptalan levéltára Gyulafehérvárott. Tört. Tár, 1895, 427, Lindner Gusztáv: Kolos városa levéltárából: Tört. Tár, 1895, 494. « Krónika, III. 119. Rumy K: Tud. Gyűjt 1824. IX. 78. Keménv : Üj M. M. 1855. 235, 236, 239.