Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Dante Monarchiája. Ford. Balanyi György. Ism. Patek Ferencz 71

-74 HOLUB JÓZSEF. Lajos, mikor 1342-ben arra kötelezte magát, hogy négy év múlva nőül veszi a morva őrgróf leányát, mert az akkor még nem érte el a törvényes kort,1

s ugyancsak ő 1380-ban úgy egyezett meg Vilmos osztrák herczeggel, hogy a mint a leánya eléri a 12. évét, hozzáadja feleségül.2 Hogy pedig a fiúknál a 14. év volt a házasságjogi törvényes kor, felesleges ugyan bizonyítanunk, de egy érdekes esettel igazolhatjuk. 1505-ben Zrinyi Miklós eljegyezte magának Boztheki Ferencz leányát. Mikor azonban a törvényes kort elérték, Miklós mást vett feleségül. Az apa e második házasság érvénytelenítését kérte, Zrinyi viszont azt hangoztatta, hogy ő joggal tehette ezt meg, mert esküje alól feloldatott. Ismerjük mindkét fél panaszát ; Boztheki Ferencz szerint az ifjú Zrinyi éves volt, mikor hétéves leányával megesküdött,3

a mikor azonban ez 12 éves lett, »et sic sponsalia predicta in matrimonium transiverant«, Zrinyi mással lépett házasságra. Az ifjú előadása szerint azonban ő akkor még csak 13 éves volt, s mikor a törvényes kort elérte, feloldatott esküje alól s nem is tett ígéretet, hogy az eljegyzést házasság fogja követni.4 Míg tehát az apa azt vitatta, hogy Zrinyi akkor már 14 éves elmúlt, addig Zrinyi oly módon akart minden következménytől szabadulni, hogy tagadta azt, hogy eljegyzésekor már törvényes korú volt. B) Az aetas eanonica. Hátra van még, hogy néhány magyar vonatkozású példa kapcsán röviden megemlékezzünk az »aetas canonica«-ról, az egyes papi rendek felvételéhez megkívánt életkorról is. Az egyházjog szerint ugyanis az ordinatióhoz, a felszenteléshez bizonyos életkor kívántatott meg, s ha ez nem volt meg, az irregularitas ex defectu egyik esete állt fenn : a defectus aetatis. Ezt a kérdést a trienti zsinat rendezte pontosan minden részletében s a presbiter számára a megkezdett 1 . . . »quia eadem preclara puella ad annos legitimos et nubiles minime pervenisse dinoscitur, ob hoc iuxta canonicas sanctiones nec sponsalia de presenti contrahere nec matrimonium consummare potuimus« . . . (Fejér : i. m. IX. 1. k. 48. 1.) 2 Fejér : i. m. IX. 5. k. 377. 1. — L. még 1327. Károly szövetségét a cseh királylyal. (U. ο. VIII. 3. k. 194. 1.) 3 . . . »matrimonium sive sponsalia iuris interpretatione per verba légitima de presenti contraxerat at idem Nicolaus de non -contraveniendo medio suo iuramento se astrinxerat ac illud in facie ecclesie de eiusdem Margarethe consensu solemnisaverat« . . . 4 Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis. IV. k. 179—182. 1.