Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

-68 HOLUB JÓZSEF. alacsony, mint pl. a 14. év, akkor egyszerűbb viszonyok mellett később sem igen merült fel a meghosszabbításnak szüksége, mert a városi polgárság foglalkozási viszonyainak az is megfelelt. Analógiát szolgáltathat ehhez az angol jog, a hol a »filius militis« csak a 20. évvel, a »filius sokomani« ellenben már a 13. évvel érte el nagykorúságát, míg a városi polgár gyermeke, a »burgensis heres«, még korábban nyilváníttatott nagykorúvá és pedig akkor, a mikor már elég fejlettséget ért el s elegendő tudást szerzett apja foglalkozásának folytatásához : »quum discrete sciverit denarios numerare et pannos ulnare et alia paterna negotia similiter exercere« (Glanvilla, Fleda), a mihez nem kellett akkor fizikai fejlettség, mint a lovagi foglalkozásokhoz. Ez magyarázza meg azután a franczia hűbéri jogban is a majorité féodale és a majorité roturière közti nagy különbséget, mert míg az első a 21., addig az utóbbi a 15. illetve 12. évhez volt kötve.1 4. §. Horvát-Szlavonország és a dalmát városok. — A mint a Hármaskönyvnek állandó használatából s később törvényerőre való emelkedéséből az erdélyi joggyakorlatnak az anyaországéval való egyezésére vonhattunk következtetést, úgy Horvát- és Szlavonországot illetőleg erre mutat azon körülmény, hogy nem sokkal az első magyar fordítás után, 1574-ben Nedeliczén horvát nyelvű fordítása is megjelent Pergossich Ivántól. Becses e fordítás abból a szempontból is, hogy — mint Tagányi írja — csak úgy ontja a fontos magyar jogi műszavakat,2 a mi szintén bizonysága az azonos vagy hasonló joggyakorlatnak. Érdekes, hogy a Quadripartitumnak egyetlen kiadása Zágrábban jelent meg, a mely körülmény, — mondja Grosschmid — szintén az egységnek azon magasabb fokát mutatja, a mely Horvátországot annakelőtte velünk a jognak dolgában mintegy egy testté láncolta.3 így azután Mazuranicnak a délszláv akadémia kiadásában megjelenő jogtörténeti szótára is az életkor (dob) szó alatt4

első sorban a Hármaskönyvnek idevágó tanítását ismerteti Pergossich fordítása alapján. 1 Pollock Maitland; History ot english law. II. k. 437. 1., Amiable ; i. m. i. h. 217 219.1., VioHet : Hist, du droit civil français. Paris, 1905. 559. 1. 2 iVlagyu.1 iNyelv V. (1909) k. 157. 1. 3 Magánjogi előadások. Jogszabálytan. Budapest, 1905. 579. 1. 4 Prinosi za hrvatski pravno-povjestni rjecnik. Zagreba, 1909—1917. 249—250. 1.