Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Kőszeg és Vidéke 698

736 történeti irodalom. Május. Férdinándy László : A független Erdély viszonya a Szent koronához. Történeti adatokon felépített, ügyesen megírt alkotmányjogi értekezés. — Váry Rezsó : Beöthy Zsolt. Katholikus szemszögből írt méltatás a liberális Beöthy Zsolt pályájáról. Június. Leszetey Gyula : A szabadságharczok és a történelemhamisítás. A részben kiadatlan anyag felhasználásával írott czikk erős hangon czáfolja történetíróink ' egyrészének ama felfogását, mintha a magyar katholiczizmus a magyar szabadság kerékkötője lett volna. — Szentiványi Róbert : Az ábécé keletkezése I. Első részlete egy kissé subjectiv hangon írott írástanulmánynak. — Meszlényi Antal : Zsidóüldözés 1848-ban. Eredeti levéltári források felhasználásával készült ügyes kis tanulmány, kár, hogy szerzője nem ismeri teljesen a vonatkozó irodalmat. — A bírálatok során Tóth László nyilvánvaló hibái daczára is jeles munkának mondja Grexa Gyula őstörténeti munkáját (A Csaba-monda és a székely hunhagyomány. Budapest, 1922.). Ugyanő hézagpótlónak mondja tudományos és zenei irodalmunkban Isoz Kálmán zenei paleographiáját (Latin zenei paleographia és a Pray-codex zenei hangjelzései. Budapest, 1922.). Július. Gróf Andrássy Gyula : A király fiának jogai. I. A tanulmány, bár actualis politikai czélzattal készült, mindenkép méltó a történetíró figyelmére is. Nemcsak mert rövid áttekintést ad a trónöröklés és királyválasztás kérdéséről ezeréves történetünk folyamán, de mert a szerző, Fraknói és mások dolgozatai nyomán, itt megváltoztatja e kérdésről, a »Magyarország fennmaradásának okai«-ról írott munkájában vallott nézeteit. — Ferdinándy László : Indokolt és indokolatlan forradalmak I. A szerző a forradalmak psychologiájának elemzése kapcsán kiterjeszkedik a XIX. századi európai forradalmak történetére és azok magyar kapcsolataira is. — Szentiványi Róbert : Az ábécé-keletkezése II. Befejező közlemény. Augusztus. Gróf Andrássy Gyula : A király fiának jogai. II Befejezés. — Ferdinándy László : A forradalomról. II. A Károlyiforradalom psychologiájának elemzése. — A könyvismertetések során G. J. tartalmi ismertetést nyújt Rubint Rezső tábornoknak az októberi összeomlás katonai vonatkozásairól írott munkájáról. Szeptember. Egyed István : A nemzetiségi kisebbségek kérdése. A tanulmány történeti multunk idevágó tanulságait is értékesíti. — Czike Gábor : A protestáns »vallásszabadság«. Történeti események módszer híján való czélzatos csoportosítása. — Báró Vécsey József Aurél : Széljegyzetek Apponyi emlékirataihoz. Igen érdekes reflexiók, a melyek főként az emlékiratok egyházpolitikai vonatkozásaihoz fűződnek. Október. Meszlényi Antal : Szabadságharczunk pénzzavarai. Népszerűen megírt ügyes tanulmány, kár, hogy a szerző az irodalmat nem ismeri kellőképen. (Pl. csak Faragó Miksa könyvét idézi, nvilván nem ismeri tehát Lukáts Béla könyvét.) — Böhm János : Pyrker érsek képtára a Nemzeti Múzeumban. Rövid leíró ismertetés minden nagyobb irodalmi igény nélkül. November. Ferdinándy László : Pusztán osztályharcz-e a történelem ? A történelmi materialismus egyoldalú szempontjainak czáfolata. Deczember. Szentiványi Ödön : Petőfi és a socialdemokraták. A költő művei, levelei és egyéb nyilatkozatai nyomán megállapítja a szerző, hogy Petőfi a negyvenes évek demokratiájának gyermeke ugyan, a kiben sok volt egy forrongó kor túlzásaiból és szertelen-