Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Magyar Katonai Közlöny - 695

történeti irodalom . 695 Canning and the Balkan Question. Eredeti tanulmány, a mely George Canning balkáni politikáját az 1823 — 1828. években ismerteti. — Horváth Jenő : Bevezetés a Balkán-történet tanulmányozásához. 395— 1920. A Balkán-történet korszakokba osztása és rövid jellemzése, azután a Balkán-kérdés korszakok szerinti áttekintése és egy-két szóval való jellemzése. A dolgozat, a melynek súlypontja a mindegyik fejezethez hozzáfűzött részletes és kimerítő bibliographiai tájékoztatáson van, kétségtelenül jó szolgálatot tesz majd a Balkántörténet tanulmányozóinak, csak az a kár, hogy a bibliographiai anyag technikai beosztása miatt első pillanatra nem elég áttekinthető, a mi ilyen munkánál elsőrendű fontossággal bír. — Egy névtelen nagy elismeréssel szól Bíró Venczelnek a megszállott Erdélyben megjelent munkájáról. (Erdély követei a Portán. Cluj-Kolozsvár. 1921. 149 lap.) Magyar Gazdák Szemléje. 1922. 11. szám. Czettler Jenő: A porosz állam feltámadása az első franczia leigázás után. A porosz állam Napoleon csapásai alatt összeomlott. A porosz hadsereg Jena mellett vereséget szenvedett, a keretei felbomlottak, a porosz vezérek gyáván behódoltak Napoleonnak. III. Frigyes Vilmos az ország legkeletibb részébe, Memelbe, menekült. Itt próbálja 620 négyszögmérföld területtel és 730.000 alattvalóval Poroszország kétségbeesett védelmi harczát Napoleon ellen felvenni. A teljes megsemmisüléstől csakis az orosz czár közbelépése mentette meg. Ε helyzetben III. Frigyes Vilmos báró Stein Károlyt hívta vissza. Szerző részletesen vázolja azt a nagy munkát, melyet br. Stein és munkatársai végeztek. Rendezték az állam költségvetését, majd a jóvátételi kérdést, stabilisálták a pénz értékét. A közigazgatási és gazdasági reformokon kívül az újjászületésnek egyik jelentékeny tényezője volt a közoktatásügyi reform. A korszak kihatásaiban legfontosabb alkotása a hadsereg reformja volt. Ε reformok Poroszország vezető embereinek visszaadták önbizalmát, úgy hogy 1808 végén Stein és katonai munkatársai elérkezettnek látták az időt a francziák elleni szabadságharcz megindítására. — Csérer Lajos : Birtokrendező törvények a fejedelmi Erdélyien. Gazdaságtörténelmi czikk, melyben az 1669-ben megalakult országos reoccupáló bizottság működését ismerteti. Magyar Irredenta. 1922. 12. szám. Az aradi tizenhárom. A kivégzésnél jelenvolt szemtanú lelkész egykorú leírása. Magyar Katonai Közlöny. 1921 deczember. Oly sói Gabányt János a katonai Mária Terézia-rend lovagjairól írott életrajzok során Boroevic tábornagy életét és különösen a limanowa —lapanowi csatában való szereplését, a miért a Mária Terézia-rendet kapta, ismerteti. — Gyalókay Jenő : Zrinyi Miklós tanítása a vitézségről és a fegyelemről. Zrinyi munkáiból vett idézetekkel sűrűen tarkított, emelkedett, lelkes hangú czikk. — Jolly Ernő : Az osztrák-magyar véderő fejlődése 1910-től a világháború végéig. Részletes és igen tanulságos, magyar nyelven tudtunkkal az első rendszeres ismertetése mindama szervezeti változásoknak, a melyen haderőnk, különösen a háború alatt, átment. — A könyvismertetések során Vadnay százados Cadoma emlékiratainak (La guerra alla fronte italiana fino all'arresto sulla linea della Piave e del Grappa. I —II. Milano, 1921.) nemcsak tartalmi, de kritikai ismertetését is adja. — Knebel alezredes Moser könyvét (Kurzer strategischer Überblick über den Weltkrieg. Berlin, 1921.) különösen azért tartja tanulságosnak, mert mindenütt kellő figyelemmel van a katonai és politikai helyzet összefüggésére.