Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Berzeviczy Albert: Az absolutizmus kora Magyarországon. 1849–1865. I. köt. Ism. Wertheimer Ede 681

684 történeti irodalom. idő messze is esik már tőlünk, mégsem fogják megilletődés nélkül olvasni Berzeviczy könyvének az emigratio első éveiről szóló fejezetét, hiszen az 1849-iki vereség után olyan sok kiváló férfiú volt kénytelen menekülni. Nem kevésbbé megható azoknak a sorsa, a kik vagy a hóhér keze alatt végezték életüket, vagy hosszú évek során át súlyos lánczok terhe alatt nyomorült börtönökben sínylődtek és a mennyiben ott el nem pusztultak, a fogságból többnyire testben és lélekben megtörve kerültek ki. Berzeviczy nem restelte a fáradságot, hogy az elítéltek és fogságba vetettek jegyzékét összeállítsa. Ε részben, azt lehet mondani, hogy könyve valóságos törzskönyv, a melyben mindenki megtalálja szomorú sorsra jutott hozzátartozóinak neveit. Fölemelőbb Kossuth angolországi és amerikai fogadtatásának leírása törökországi internálásának megszűnte után. Ezt Berzeviczy részletesen tárgyalja. Az angolokat valóságos Kossuthláz fogta el. Az angliai városok vetekedtek egymással a nagy száműzött ünneplésében. A »Globe«, a kormánylap, kétségbe vonta, hogy Viktória királynőtől eltekintve, Londonban valaha valakit ilyen diadalmenetben részesítettek volna. A »king of eloquence«, a mint őt nevezték, fáradhatatlan is volt, hogy kifogástalan angolsággal elmondott beszédeivel az angolokat hazája ügyéért föllelkesítse. Amerikában is a nap hőse volt. De számításai, hogy Anglia és Amerika segítségével ismét fölveheti a harczot Ausztria ellen, csalókák voltak. Ε részben inkább optimista volt, mint reálpolitikus. De ha nem is tudott semmit sem elérni, mégis úgy Angliában, mint Amerikában, a hol oly keveset tudtak rólunk, Magyarország iránt népszerű bámulatot ébresztett, s ezzel olyan tőkét teremtett, a mely remélhetőleg Magyarország mostani helyzetének jobbrafordításában is meg fogja hozni gyümölcseit. Nem üres phrasis, hanem igaz meggyőződés, ha azt mondjuk, hogy »Az absolutismus kora Magyarországon« előttünk fekvő első kötete után a folytatást feszült érdeklődéssel várjuk. Az idők mostohasága, a mely a munka megjelenését késleltette, szerencsésen le van küzdve s így joggal remélhető, hogy szerzőnk abban a helyzetben lesz, hogy a közel jövőben a második kötetet is kezünkbe adja, a mely bizonyára nem lesz kevésbbé érdekes az elsőnél. Ha végül egy óhajt is szabad kifejeznünk, ez abban állana, hogy már a második kötet hozzon az első kettőről név- és tárgymutatót, mert az olyan munka használatában, mint a milyen ez, a névmutató nem nélkülözhető. Ez igazán az egyetlen, könnyen pótolható technikai hiány, a melyet Berzeviczy kiváló alkotásával szemben megállapíthatunk. Wertheimer Ede.