Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

-60 HOLUB JÓZSEF. beszélnek ezt felesleges lett volna ugyanis hangsúlyozni, ha ekkor már a Hármaskönyv által szokásosnak mondott egységes 12 éves korhatár szolgálta volna a törvényes kort. Sőt még 1503-ban is korlevéllel, nem pedig megbízólevéllel képvisel valaki egy 12 éves felperest — perbeli utódot, — s minthogy a bíróság esküt ítélt meg neki, ennek letevését két évre (»in tertia revolutione annuali«), tehát 14 éves korára halasztotta el.2 így tehát, minthogy Werbőczy szerint új keletű volt ez a gyakorlat (»nostro aevo et iuxta modernorum, usunw — írja a 12 éves korhatárról), bevezetését 1505 tájára tehetjük. A cselekvőképesség hiányait a nem törvényes korú gyermekeknél szükségképi képviselőjük3

pótolta, természetesen megbízólevél nélkül, mert az ügyvédvallás csupán a törvényes kor elérésével volt megengedve. A szülőknek nem volt szükségük semmiféle igazolásra, a gyámok azonban igazolni tartoztak magukat.4 Minden képviselőre nézve egyként szükséges volt azonban a gyermek korát bizonyító oklevél felmutatása,5

a mely annak igazolására szolgált, hogy az illetők még a törvényes koron alul vannak, s az ilyennek azután mindenféle dologban egyenlő értéke volt az ügyvédvalló levéllel.6 lanságára, ha a törvényes kort elérik (»in ádulta et perfecta eorum etate«), és pedig »eo modo, 1 t ipse Johannes . . . puer utputa 7 annorum predictorum 8° die f. b. Georgii m., in sep ima seil, revolutione annuali venturi, dictus autem Sigismundus . . . simüiter puer 4 videl. annorum prescriptorum 150 die similiter festivitatis b. Georgii m. in revolutione deeimi utputa anni modo simili affuture a die ' t anno date presentium seorsum computand -> terminis seil, post sese annis in preallegatis consequentibus« . . . Kivül év szerint megállapítva azt olvassuk, hogy 1492- illetve 1495-ben kellett az esküt letenniök, a mi azonban nem helyes, mert akkor csak 13. évüket töltötték volna be. 1 . . . »nondum ad annos diseretionis sexus devenisset, cum scilicet eadem puella Justina iuxta huius regni consuetudinem pro causis suis dirigendis procuratores suos constituere posset et valeret«. (Magy. orsz. levt. Dl. 20151.) 2 Magy. orsz. levt. Dl. 21224. — Hajnik szerint (i. m. 168. 1. 28. jegyzet) 1494-ben egy hétéves gyermek pőrét már csak 6 évre halasztották el. Jogtörténetünknek nagymestere azonban, akinek munkássága alapvető s korszakalkotó e téren, elnézte véletlenül ez oklevelet, mert az illető gyermek 6 éves volt csak és leány, a mi tehát a mellett érv inkább, hogy a XV. század végén még fennállt a külön terminus. (Magy. orsz. levt. Dl. 20151.) 3 Hajnik : i. m. 175. 1. 1 HK. I. R. 126., 127. cz. 5 1466. III. 17. Ν. Alúzeum levt. Törzsanyag ; 1494. Magyar orsz. levt. Dl. 20152., 1503. U. o. Dl. 21224. G Minderről részletesen a II. részben.