Századok – 1921-1922
Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: Az első orosz megszállás Erdélyben 1849. 626
648 gyalókay jenő. Mit kellett volna Puchnernek csinálnia, hogy hadműveleti alapjáról a veszedelmet gyökeresebben elhárítsa ? Azt, a mit Bem szokott hasonló körülmények között cselekedni : oda kellett volna a harczteret váratlanul és gyorsan áttennie, a hol ellenfele a legkevésbbé számíthatott reá. Csakhogy ilyen, gyors elhatározó- és végrehajtóképességet kívánó, hadműveletre se Puchner, se vezérkari főnöke,1 nem volt alkalmas. Az egykor daliás és vitéz Puchner vállát már 70 év nyomta és 50 évi hányt-vetett, sokszor zivataros, katonáskodás volt a háta mögött, a mikor Bemmel, súlyos körülmények között, mérkőznie kellett. Gyönge hadvezér volt, de tetőtől-talpig gavallér úriember. (Annak tartotta Bem is.) Jól érezte, hogy már nem való arra a nagy felelősséggel járó állásra, a melyben szolgált s ezért gyakran hangoztatta is : »Ich bin ein gebrechlicher Greis, unfähig in dieser wirren Zeit ein Commando zu führen ; die Truppe kann kein Vertrauen zu mir fassen.«2 Nem bízott már eléggé se a maga testi és szellemi erejében, se csapataiban s így a reá bízott ügy sikerében se. A szőkefalvi vereséget követő nagyszebeni győzelmet is csak afféle pyrrhusi diadalnak tartotta s ez magyarázza meg, hogy közvetlenül január 21-ike után is sürgette az orosz segítséget, noha az csak a piski-i ütközet (vagyis febr. 9.) után vált kívánatossá. Szűkre szabott terem nem engedi, hogy az első orosz beavatkozással kapcsolatos diplomatiai tárgyalásokat is ismertessem. Csupán annyit említek meg, hogy nyomukban bonyodalom nem támadt. Elsimult minden szépen, zajtalanul, s az oroszok végre is csak azt tették, a mit akartak. III. Meg lehet, sőt meg kell állapítanunk, hogy a Nagyszebenben és Brassóban eleinte mutatkozott nagy örömmámort és testvéri ölelkezést csakhamar kölcsönös kiábrándulás váltotta fel. Az osztrákok az oroszok erejében, az utóbbiak pedig az osztrák csapatok minőségében csalódtak. Már említettem, hogy Brassóba 7 zászlóalj helyett egyelőre csak három jutott el s ugyanez ismétlődött Nagyszebenben is. Skariatin ezredes, 4 zászlóalj, 200 kozák és ι üteg helyett, csak 2% zászlóaljat, 120 kozákot és 3/4 üteget hozott magával, a mit az osztrák főhadparancsnokság a város megoltalmazására kevésnek tartott ; pedig épen a? 1 Teutsch őrnagy ; később Maroicic őrnagy. 2 Hirtenfeld : Der mil. Maria-Theresien Orden IV. 1436. i.