Századok – 1921-1922

Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: Az első orosz megszállás Erdélyben 1849. 626

642 gyalókay jenő. Brassó osztrák helyőrsége, a szóbanforgó időben, a 16. sz. (i. oláh) határőr-gyalogezred III. zászlóaljának öt századából (Schurtter szerint 800, félig-meddig rokkant emberből), továbbá az 5. dragonyosezred x. századából (85 lovas) és a u. (székely) huszárezred félszázadából (45 lovas) állott, ι darab 3 W tábori és 4 darab 6 ti vas vár ágyúval.1 Ez bizony vajmi kevés volt, kivált ha azt a nagy szepegést is számításba veszszük, a mely a brassói katonai parancsnokot, a városi tanácscsal egyetemben eltöltötte. Puchner jól tudta, hogy a határőrök kenyértörés esetén úgyis mindjárt kereket oldanak, ezért tehát azt parancsolta Schurtternek, hogy ha a helyzet nagyon veszedelmesre fordulna, ürítse ki Brassót s vonuljon a törcsvári szoroson át Oláhországba. Onnan a vöröstoronyi szoroson jöjjön be újra Erdélybe s csatlakozzék a Nagyszebenben levő csapatokhoz. Schurtter ennek az útasításnak következtében állandóan ugrófélen volt, a bőrüket annyira féltő brassai és barczasági szászok nagy aggodalmára. Kapóra jött tehát neki a városi tanács január 20-án kelt segélykérése, a melyet melegen pártolva továbbított Lüdershez s mint már hallottuk, ő maga is kérte az orosz hadtestparancsnokot, hogy ha csak lehet, küldjön Brassóba csapatokat, még pedig minél előbb, mert nagy baj van készülőben.2 Az ideges és türelmetlen Schurtter nem is győzte már bevárni Lüders válaszát. A székelyektől való félelmében január 21-én délelőtt 11 órakor kivonult Brassóból s a törcsvári szorosnál állapodott meg,3 hogyha kell, annál könnyebben menekülhessen Oláhországba. Január 23-án és 25-én már Engelhardt tábornokot zaklatta, holott az, előljáró hadtestparancsnoka tudta és beleegyezése nélkül, úgyse mozdulhatott ki a helyéből. Ugyancsak január 25-én, a Bukarestből kapott felhatalmazásra hivatkozva, újra felkéri Lüderset, hogy a brassai tanács folyamodásában annyira óhajtott segítséget sürgősen adja meg. Érdekes, hogy Schurtter rémült sopánkodásával épen az ellenkezőjét érte el annak, a mit elérni szándékozott. Lüders ugyanis — a székelyek talán már csak órákon muló támadása zúgván mindegyre a fülében — azt parancsolta 1 K. A. : 143. XIII. B. 104. (L.) : Beiträge. (Öst. Soldatenfreund : 1852. évf. 22. sz.) 2 K. A. : 143. XIII. B. 104. 3 (L.) : Beiträge i. h. 20. sz.