Századok – 1921-1922

Értekezések - GYALÓKAY JENŐ: Az első orosz megszállás Erdélyben 1849. 626

Az első orosz megszállás Erdelyben. (1849 jan. 31—márcz. 28.) I. 1849 februárius 4-én, a mikor a székelyföldön alakult honvédcsapatok újból Brassó felé közeledtek : az elöljáróba küldött huszárok — Szászhermány mellett — eddig még nem látott, ismeretlen ruhába öltözött, lándzsás lovasokkal csaptak össze. Kozákok voltak, tehát a hatalmas muszka czár hadseregének tagjai. Hogyan csöppentek ide ? Jöttüket jóformán csak hitelre nem méltatott kósza hírek előzték meg, annál meglepőbb volt tehát, hogy most egyszerre mégis itt voltak, hívatlan és váratlan, mindenesetre nagyon kellemetlen látogatókul. Az oroszoknak erről az első erdélyi próbálkozásáról általában véve nem sok szó esett még ; részben azért, mert ez az invasio a másodikhoz — a júniusihoz — viszonyítva csekélység volt, másrészt meg azért is, mert a rávonatkozó írásoknak eddigelé csak kis része volt hozzáférhető. Azonban felpattanván az a zár, a mely olyan sokáig és olyan féltve óvta a kutatótól a bécsi cs. és kir. hadilevéltárnak szabadságharczunkról szóló részét : átvizsgálhattam a nagyszebeni főhadparancsnokságnak s a területén alakult II. osztrák hadtestnek egész-iratanyagát s abban a szóbanforgó tárgyról is sok érdekes adatot találtam.1 Ezeknek felhasználásával lehetővé vált, hogy ennek a brassói és nagyszebeni muszkavilágnak előzményeire az eddiginél nagyobb világosságot deríthessek s egyúttal rámutathassak arra az ·— egyetértőnek épen nem mondható — viszonyra is, a mely a megszálló orosz s az erdélyi osztrák csapatok közé, már a legelső napokban, éket ütött. A történelmi kézikönyvek nyomán kialakult — alapjában véve helyes — felfogás szerint, a téli orosz betörés hát-1 Ezenkívül hozzájutottam a bécsi házi-, udvari- és állami levéltár több idevágó, nagyon fontos és érdekes okmányának másolatához is, a miért Szekfü Gyula osztálytanácsos ürnak ezen a helyen is őszinte köszönetet mondok.