Századok – 1921-1922

Értekezések - GR. KLEBELSBERG KUNÓ: Elnöki megnyitóbeszéd (1922) 609

elnöki megnyitóbeszéd. 617 volt hivatott a neoacquistica commissio, melynek munkálata úgyszólván alapját képezik a magyar földbirtok mai megoszlásának. Erre a területre ömlött rá a szerb és német telepítés, ugyancsak a törökök által elhagyott városokba költözött be a német polgárság. A Rákóczi-féle szabadságharcz egy darabig feltartóztatja a gazdasági fejlődést is, de azután megindul az új magyar gazdasági élet kialakulása. A XVIII. század gazdaságtörténetének rendszeres feldolgozásába már belekezdtünk. Eckhardt Ferencz tagtársunknak sajtó alatt lévő munkája >A bécsi udvar gazdasági politikája Mária Terézia korában« megmutatja, hogy a Habsburgok legipariasabb tartományának, Sziléziának elveszte után mikép igyekezett a bécsi politika Colbert merkantilista rendszerének és a német kameralisták tanainak felhasználásával az osztrák ipart fejleszteni és Magyarországot ez ipar gyarmati fogyasztójának színvonalán tartani. Ε munka folytatásaként fel kell majd deríteni a napoleoni háborúk nyomán járt nagy pénzügyi válságot, az akkori devalvatiót és mindennek közgazdaságik ihatását a XIX. század első évtizedeire. Ismertetni kell a magyar gazdasági életet a napoleoni háborúk után, melybe aztán bekapcsolódnak Széchenyi gazdasági és reformtörekvései. Vizsgálatra vár az ősiség és úrbériség eltörlésének és magánjogunk ezzel járt átalakulásának kihatása a magyar társadalomra a XIX. század második felében. A XVIII. század gazdasági viszonyait jellegzetesen illustrálnák a nagy vagyonszerzők életrajzai : Haruckern, Grassalkovich és Szina biograhpiája. A történelmi szakok közül a művészettörténelem emelkedett ki leglassabban a dilettantismusból. Az egyes műemlékek eredetére és létrejöttük körülményeire vonatkozó fáradságos levéltári kutatásoknál persze könnyebb a műalkotások puszta elbeszélő leírása, azoknak az elragadtatás hangján való méltatása s a felettük való aesthetizálás. Csakhogy ilyen eljárás mellett felderítetlen marad a műalkotás belső összefüggése korának felfogásával, szellemével, erkölcsével és ízlésével. Csak így jöhetett létre a kortól és időtől független, ú. n. absolût műalkotás fogalma. Valamennyien, kicsinyek _> és nagyok, térben és időben élünk s ebből az összefüggésből kiragadni nem lehet senkit és semmit,