Századok – 1921-1922
Értekezések - HERZOG JÓZSEF: Ujabb adatok Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsánna síremlékéről 539
ujabb adatok bethlen g- f.s károlyi zs. síremlékéről. 553 bizonyos váradi szőlőt adományozott.· Az eladományozott szőlővel szomszédos szőlő tulajdonosaiul ugyanis néhai Castello Antal árvái vannak megnevezve.1 Ennek az adománylevélnek azonban nem kell feltétlen és teljes bizonyító erőt tulajdonítani, mivel az oklevélnek a Castello családra vonatkozó adata nem a család bemondásán alapul. Ez az esetleg téves adat valószínűleg az adományt nyert szóbeli bemondása alapján került az oklevélbe. Az esetleges tévedés annál is könnyebben megtörténhetett, mivel a Castelloleányok az oklevél keltekor már több mint két éve anyátlan árvák voltak és — ha atyjuk Krakóba való költözését feltételezzük — körülbelül két év óta gyámság alatt is állottak. A magyarországi adatok, melyek túlnyomóan birtokjogiak, a váradi Castellok foglalkozására, hivatására következtetést vonni nem engednek. A személyazonosság kérdése — mint már említtetett — épen ezért véglegesen el nem dönthető. Két körülmény azonban mégis némileg valószínűvé teszi azt. Az egyik az, hogy Castello Antal és András, bár Krakóban 1623-tól 1633-ig, tehát hosszabb ideig éltek, Krakót mégsem tekintették állandó lakhelyükül. Ez kitűnik Castello Antalnak a Bethlen-síremlékre vonatkozó 1630. évi kötelezőleveléből, melyben magát ezidőszerint krakói lakosnak (pro tempore inhabitator urbis Cracoviae) mondta, valamint abból a körülményből, hogy fivére András ellen a krakói kőművesek elöljárói 1633-ban panaszt tettek, mivel mesterségét a polgárjog megszerzése nélkül gyakorolta.2 A másik figyelemre méltó körülmény a következő. A Bethlen István által a síremlék elkészültekor fizetendő kilenczezer lengyel forintról szóló és a kolozsmonostori konvent előtt 1630-ban kiállított kezeslevél3 úgy Castello Antalt, mint Andrást kifejezetten nemesnek (nobilis) mondja, holott annak, hogy a két fivér Krakóban nemesnek tekintett volna, semmi nyoma sincsen. Ezzel szemben kétségtelen, hogy a váradi Castellok — bár vitézkedő emberek nem voltak — nemcsak előkelő társadalmi helyzetben éltek, hanem kétségtelenül erdélyi nemesek is voltak, hiszen nemcsak Váradon és Biharmegyében bírtak és az oklevelekben nemeseknek neveztettek, de Antal egy ízben a fejedelmi ember tisztét is viselte. 1 O. L. Cam. Hung., Comm. Neoacqu. fasc. 1. nr. 2. * L. 11. 2 Tomkowicz : Przyczynki do historyi kultury Krakowa. 49. 1. (Dabrowski közlése.) 3 O. L. Kolosm. konv., Prot. maj. O/2 pag. 52.