Századok – 1921-1922

Értekezések - HERZOG JÓZSEF: Ujabb adatok Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsánna síremlékéről 539

Ujabb adatok Bethlen Gábor és Károlyi Zsuzsanna síremlékéről. Az erdélyi fejedelmek temetkezőhelyén, a gyulafehérvári székesegyházban a XVI.. század végén már számos díszes síremlék állott. A székesegyház Hunyadi- és Szapolyaiemlékeinél is híresebb volt azonban a Báthory Kristófé, melyet neki bátyja, István lengyel király a mechelni születésű von dem Block Vilmos hírneves szobrászszal 1584-ben a kisebb, ú. n. Báthory-templomban emeltetett.1 Szamosközy szerint -ez az emlékmű a maga nagyszerűségében az olasz és német földön láthatókkal is kiállotta a versenyt.2

Kiválóságával természetesen a művészeteket pártoló és pompát kedvelő Bethlen Gábor fejedelem tetszését is megnyerte, a ki első nejének, az 1622-ben elhúnyt Károlyi Zsuzsannának »az Báthori Kristóf monumentomának formájára hasonló« emléket akart márványból és alabástromból állíttatni.3

Erről az emlékről — sajnos — úgyszólván semmit sem tudunk. A mester neve nem ismeretes, kit Bethlen Eperjesről vagy Lőcséről Gyulafehérvárra küldeni rendelt, hogy ott utasításai szerint az emléket elkészítse.4

Sőt még arról sincsen tudomásunk, vájjon a tervezett nagyszabású síremlék valóban felállíttatott-e. Ha kétségtelennek is kell tartanunk, hogy Károlyi Zsuzsanna sírja dísztelen nem maradt, szintúgy bizonyosnak tekinthető, hogy a fejedelem a felállított síremléket »szerelmes házastársához« — kire 1610. évi végrendeletével két ősi jószágán kívül minden vagyonát hagyta8

— 1 Thieme-Becker : Künstlerlexikon IV. k. 123. 1. — Szamosközy : Rerum Ungaricarum liber quartus. (M. H. H. Script. XXI. k. 211. 1.) — O. L., Cam. Seep., Lib. obiig, inform, et exped. 1579 — 86. fol. 414. 2 Szamosközy az i. h. 3 O. L., Gyfv. kápt., Lymbus 19 a. Bethlen Gábor Kolozsvárott, 1622 máj. 15-én kelt levele Alvinczy Péterhez Kassára. Részben közölte Szilágyi Sándor. (Akad. Tört. Ért. IX. k. III. sz. 19.1.) 4 U. o. — Eperjesen 1642 előtt az ev. templom kőfaragásain Herman Boldizsár lapicida dolgozott. (Arch. Ért. XXXIV. k. 64 — 65 1. Kemény.) 5 O. L., Gyfv. kápt., Prot. Deus ad auxil.-fol. 334.