Századok – 1921-1922

Értekezések - MIKLÓS ÖDÖN: Hop Jakab bécsi holland követ interventiója (1698-1700) 524

532 miklós ödön. úgy látszik kedvezőnek találta az időt és május 5-én levelet írt Hopnak, .melyben közli, hogy a tizenöt dilemmáról szóló munkát megkapta, azokat »itt is, ott is« megismertette, mire kezeihez két felelet érkezett, mit a Rendek beleegyezésével átküld. Mindkettőt, vagy azok közül csak az egyiket feleletként érdemes volna kinyomatni, nehogy a katholikusoknak valami előnyük legyen belőle. Ám mivel Hop jobban ismeri a viszonyokat és jobban megbeszélheti a magyar protestánsokkal, hogy mi a legczélszerűbb tennivaló, azért is ő reá bízza a dolgot.1 Hop erre jelentéseinek egybefűzött kötetében közvetlen Fagel e levele után 69. szám alatt csatolta azt a munkát nyomtatásban, melynek czíme ΕΧΘΡΩΝ ΔΩΡΑ ΑΔΩΡΛ sen Xenia Romano-Catholicorum justo pretio aestimata et Xeniis Protestantium pari affectu relata, Authore Timotheo Philaletho s amely munka épen a »Quindecim dilemmata« ellen szól.2 Erről az ügyről különben nem ír többet, mely nyilvánvaló jele annak, hogy az elintézés .módja az volt, hogy Hop a Fagel által küldött válasziratok közül az egyiket kinyomtatta,3 Pár hónapig egyébként ismét nem történt semmi, a császár és miniszterei konok hallgatással feleltek Hop április 7-iki beadványára, míg végre a Rendek (1699) október 15-én egy titkos határozatot4 hoztak a magyar vallásügyekről. A határozat értelmében a császár ez évi február 13-iki, valamint Hop február 18. és márczius 18. levelei még egyszer tárgyalás alá kerülnek. Örömüket fejezik ki afelett, hogy a császár ugyanazon bánásmódban részelteti protestáns alatt-1 68. sz. mell. 2 R. Μ. Κ. II. 1981. sz. 3 Ha ez a feltevés valóban megáll, akkor ez a munka nagyon érdekes adat a magyar protestantismus érdekében kifejtett külföldi interventiók történetében. Első sorban is nagyon valószínű, hogy a munka nem magyar szerzőktől származik, melyről nemcsak az itt közölt tények, de maga a röpirat tartalma is bizonyságot tesz. Magyar vonatkozások alig vannak benne, jóllehet, a szerző igyekszik hazainak látszani, a mit azonban honi vonatkozásban fel is emleget olyan általános természetű, hogy külföldi ember is írhatta azokat. Den Tex idézett munkájában egész határozottsággal Spanheim leideni theol. tanár munkájának mondja, de hogy állítását honnan veszi, nem tudom, az általam ismert forrásokból nem derül ki a szerző kiléte. Mindenesetre a leideni theol. facultas köréből való, ha a szerzője tényleg holland theológus, mert a Rendek szaktanácsadója theológiai és egyházi kérdésekben ez a facultas volt. Szerzőjének magyar volta így kétséges, de hasonlóan bizonytalanná lesz ilyen módon az is, hogy a röpirat hazai nyomda terméke. A most közölt tények alapján inkább bécsi nyomtatványnak kell tartanunk. 4 85. sz. mell.