Századok – 1921-1922

Értekezések - MIKLÓS ÖDÖN: Hop Jakab bécsi holland követ interventiója (1698-1700) 524

5.6 miklós önön. való nap kapta meg a Rendek Colierhez és ő hozzá intézett határozatát, mit továbbküldött Belgrádba, hová Colier és lord Paget a békeszerződés aláírása után mentek. Mondják, hogy Rámi Mohamed reiszeffendi, az egyik török meghatalmazott,1 Drinápolyba utazott és csak Maurocordatot hagyta vissza a követeknél. így kétséges, vájjon lehetséges lesz-e még a ratificatio előtt ez ügyben valamit tenni. Maga részéről mindent elkövet, bár .még a múltkori levélre sem adott a •császár feleletet, de talán nem is akar írásbeli nyilatkozatot kiadni. Kaunitz ugyan ígérte, hogy két-három nap múlva lesz válasz.2 A karloviczi békére vonatkozó január 20-iki rendi határozat tehát későn érkezett, mert hat nappal később már aláírták a felek a békeszerződést.3

így elesvén a záradék beiktatásának lehetősége, most már csak a portai nyilatkozat kiadására lehetett számítani. Azonban ez a nyilatkozat sem adatott ki, jóllehet a ratifikálásig eltelt időből talán még kikerülhetett volna.4

Valószínűnek tartható azonban, hogy' Lord Paget vonakodása, mely a késést okozta, nem az angol utasítás hiányára vezethető vissza. Hiszen III. Vilmos királynak, ki egyidejűleg holland helytartó is volt, intentiójáról, melylyel a magyar protestantismust mindig támogatni igyekezett, biztos tudomással kellett bírnia. Nem alap nélkül mertek a holland Rendek sem Coliernek 1699 január 20-án olyan értelemben írni, hogy Lord Paget utasítás nélkül is járuljon Colier idevonatkozó előterjesztéséhez. Sőt Anglia és Németalföld közös vallási és politikai interventiója ezidőtájt kétségtelenül a III. Vilmos személyében kifejezésre jutott közös külpolitika eredményeül tekinthető. Más és pedig hihetőleg a békekötés sikerét fenyegető •okok voltak azok, melyek Lord Pagetet e kibúvóra késztették. Erdély kérdése a karloviczi béke előkészítő tárgyalása folyamán több ízben heves ütközőpont volt. Erdély közjogi helyzetére vonatkozólag nem egyszer támasztottak a törökök határozott követeléseket, de a császári követek, utasításaik nyomán is, még csak tárgyalni sem akartak erről. Egy ízben, 1698 november 12-én (a holland határozat két héttel később 1 A kézirat csak Reis-effendit olvas, de kétségtelen, liogy Rámi Mohamed reisz-effendiről, török meghatalmazott követről van szó, 1. Acsády I. A karloviczi béke története. 1899. 35. o. 2 1699 febr. 4. jel. 3 Acsády I. I. m. 74. o. 4 A ratifikálás császári és török részről febr. 26-án történt, 1. Acsády, i. m. 78. o.