Századok – 1921-1922
Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499
510 miskolczv istván'. Híre járt, hogy László nagy sereggel készül Rómába menni s innen akar vonulni Peruggiába, Toscanába, a Marcába, Romagnába ; szolgálatában áll Paolo Orsino és seregének vezére Alberico Barbiano, ki vissza akarja foglalni azokat a helységeket, a melyeket a legátus az ő unokaöescsétől, Manfredo de Barbianótól elvett. A firenzei követek meg akarták tudni a háború okát, mire László azt válaszolta, hogy Itália közjava adta kezébe a fegyvert. Mind általánosabb lett a meggyőződés, hogy László császárságra törekszik.1 Nagy csapás volt reá nézve Alberico connétable halála, kinek utódja Guido, Antonio da Montefeltre, Urbino herczege lett. . XII. Gergely feleletül a pisai zsinatra Cividaleba hirdetett zsinatot, melynek 2-ik ülésén és a folytatólagos üléseken László követei jelen voltak s a szeptember 5-iki utolsó ülésen felvetette Gergely az eszmét, hogy Ruprecht német, Zsigmond magyar és László nápolyi királyokat kérjék fel, hogy helyet jelöljenek ki a pápák találkozására. Gergely azonban annyira gyűlölt volt Cividale környékén, hogy kénytelen volt álöltözetben László gályáin Gaetába menekülni.2 Ettől kezdve eszköz volt László kezében s 25.000 arany fejében átengedte a királynak Picenumot, Peruggiát, Marcát, Bolognát, Faenzát, Forlit stb. A király »el is rendelte egy királyi és hatalmas sereg szervezését«,3 12 gályát és sok más hajót Pisa elé rendelt, a mi világosan mutatta Toscana megtámadására irányuló szándékát. A nagy készülődésre Firenze, Siena és a bolognai legátus szövetkeztek s a sereg vezéréül meghívták Pandolfo Malatestát, Pisauri urát.4 Ez a szövetség annál fontosabb volt, mert általános volt a meggyőződés, hogy László főczélja már Lombardia megszerzése s ehhez Toscana, illetőleg a firenzei birtok átjárónak elkerülhetetlenül szükséges.5 Lászlót nem riasztották vissza a nehézségek, betört 1 »per aliqua vestigia erat vulgatior opinio inter homines eumaspirare ad gradum etdecus Imperii Romani, quod tamdiu in Alemannia tentum est«. Annales Estenses. 1088. 1. — Előbb a királyi méltósággal is megelégedett volna : »Ladislaus . . . fortiter instare videtur, quod fiat e vestigio rex Romanus ; Romani vero sed forte nunc ficte, aut simulate respondent : Caesarem habemus, nolumus te regnare super nos.« Theod. e Niem Rayn. Ann. 27. k. 16. §. 1410. - Áldásy A. : A cividalei zsinat. 50. és köv. lapokon. 3 Annales Estenses. 1089. 1. 4 Vitae ducum Venetorum. Ap. Muratori. XXII. 841. 1. 5 Annales Estenses. 1089. 1. — Sozomen. Hist. 1193 — 94. 1.
