Századok – 1921-1922

Értekezések - MISKOLCZY ISTVÁN: Nápolyi László - 499

508 miskolczv istván'. Róma birtokában legközelebbi czélja Toscana megszerzése volt s ehhez biztosítania kellett a másik nagy kapitánynak, Bracciőnak a közreműködését. Hogy annál inkább czélt érjen, a király a vezér hazafias érzésére kívánt hatni. Követei elmondják, hogy most van idő a haza visszaszerzésére, nem kell tehát a kedvező alkalmat elszalasztani. Egyedül a király képes a nagy czélt elérni. 20.000 lovast gyűjt, a kikkel nemcsak Peruggiát ostromolja ki,1 hanem rövid idő alatt egész Itáliát el tudja foglalni. A király kötelezi magát, hogy a csapatoknak tisztességes zsoldot fizet. »Haud difficile fuit persuadere cupientem« mondja a krónikás. Braccio László zsoldjába állt, a királytól kapott 14.000 forintot kiosztotta katonái közt és megindult 12.000 lovas- és 1000 gyalogossal Róma felé. Közben a király megállást parancsolt neki, mert maga is Toscanába készült, és felszólította, hogy növelje addig seregét, főleg íjászokat és gyalogosokat szerezzen, mert várakat fognak ostromolni.2 László azonban váratlanul nagy nehézségre bukkant. Az a hír járta róla, hogy nem lehet neki ellenállni, felforgatja a trónokat és visszavezeti hazájukba a száműzötteket. A peruggiaiak jónak látták Lászlót megnyerni s a száműzöttek visszahívásán kívül mindent felajánlottak : élelmet, segélyt, sőt a város felett való uralmat is. Lászlónak gabonára és vitéz emberekre volt szüksége, Peruggiában pedig volt gabona és az állandó pártoskodás edzett katonákat teremtett. A király elfogadta Peruggia hódolatát és állítólag megigérte, hogy Bracciót, ha megérkezik, bilincsbe vereti. Tényleg Rómába rendelte a király Bracciót azon ürügy alatt, hogy addig nem indíthatja meg seregét, míg vele a hadviselés módját meg nem tárgyalja. Bracció szokása szerint közölte ezt csapatának vezetőivel s már útnak akart indulni, a mikor megérkezett Ottiniónak, a király követének levele. Ez a király előtt kedves és minden tervébe beavatott ember, kit udvariasságával Braccio megnyert, közölte vele, hogy ő tisztességes szövetséget vélt közvetíteni Braccio és a király közt, de meggyőződött, hogy nem úgy van. Hogy mit tervez a király, arról nem beszélhet, de óva inti, ne jöjjön Rómába. Braccio tényleg nem értette, miért kellene neki Rómába menni, a királyt nem akarta egyenesen maga ellen ingerelni, tehát egészségi állapotával mentette késedelmezését. A király félt, hogy tervét felfedezték, másrészt Perug-1 Peruggia ekkor volt virágzása tetőpontján s Braccio ellenséges viszonyban volt hazájával. 2 Bracchii vita 465 — 67. 1.