Századok – 1921-1922

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465

gróf széchenyi istván döblingi évei. 4 89 elégítse. Négy nap múlva gróf Széchen Antal járt Széchenyinél és tudtára adta, hogy elvtársaival együtt sokat beszéltek Rechberg és Hübner előtt, de azok csak hallgattak és alighanem minden a régiben marad. Széchenyi látván azt, hogy a minisztereken nem fog a szó, újra a sajtó által akart hatni reájuk. Október 15-én tanácskozván Falkkal, Kecskeméthy vei és Hopf kanonokkal elhatározta, hogy kinyomatja a külföldön Hollán két promemoriáját Zur ungarischen Frage czímén. November 10-ikén a röpirat már ki volt nyomatva, a bécsi rendőrség lefoglalta, de azért sókan olvasták, kivált Magyarországon. Időközben nyilvánvalóvá lett, hogy Széchen Antalnak igaza volt abban, hogy egyelőre minden a régiben marad, mert Rechberg nem akart a császárnak kellemetlen tanácsokat adni. Ellenben a derék Hübner, a kinek Károlyi szép emléket állít Történeti Bevezetésében, október 19-iki memorandumában kifejtette, hogy Magyarországot meg kell nyerni a conservativ főurak programmjának elfogadása által. Ε memorandumnak az lett a következménye, hogy már október 22-én Thierry volt Hübner utódja. Hübner bukása nagyon leverte a coriservativeket és Széchenyit nagyon felingerelte. Scitovszkv prímás jubileumára olyan merészhangú felirat aláírását tervezte, hogy alá nem írták és fel nem küldötték. Nyugodni azonban nem tudot't. Mivel a miniszterek által hiában próbálta az uralkodót jobb útra téríteni, nyilt levelet intézett hozzá Offenes Promemoria czímén, mely 1859 deczemberében jelent meg. A röpirat figyelmezteti a császárt, hogy elveszíti Magyarországot, ha helyre nem állítja az alkotmányt. Mert Magyarország most annyira el van keseredve, hogy szívesen csatlakoznék bármely idegen hatalomhoz. Vigyázzon a császár, hogy makacssága miatt ne jusson X. Károly és Lajos Fülöp sorsára. Ezt a röpiratot is elkobozták, de Magyarországon olvasták és dicsérték. Rövid idő múlva megjelent a Daguerrotypen von einem ungarischen Edelmann czímű irat, melyet gróf Széchenyi Dénes írt nagybátyja sugalmazására. A füzet két fejezetét maga Széchenyi írta. Figyelmeztette itt is az uralkodót, hogy »közeledik a kétségbeesés ideje«. Most nem volt más mód hatni a kormányra, mint a sajtó által. Azért vérig sértette Széchenyit a Pressének október 30-iki czikke, mely otrombán tagadta azt, hogy oly férfiaknak mint Dessewffy, Apponyi, Jósika, Széchenyi és Deák joguk volna a magyar nemzet nevében beszélni. Széchenyi ezért pellengérre állította a bécsi napi sajtó hasábjain tollászkodó jó-