Századok – 1921-1922

Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465

474 angyal dávid. III, Betegségének keletkezése. Gyulai Pál Kecskeméthy Aurél könyvének megjelenése -alkalmából foglalkozván a döblingi évek rejtélyével, kijelentette, bogy egykor majd »Széchenyi elfoglalt naplója, iratai új oldalról világosíthatják meg a kérdést«.1 A napló -és az iratok hamarább kerültek napfényre, semmint Gyulai sejtette. Segítségükkel és támaszkodva Károlyinak új anyagban és gondolatokban gazdag Történeti Bevezetésére, vizsgálnunk kell, hogy most már mennyiben világosíthatjuk meg a döblingi évek történetét. 1848 szeptemberében kételkedve fogadták sokan Széchenyi megőrülésének hírét. Almási Balogh Pál orvosi nyilatkozatában tiltakozott a gyanúsítás ellen, mely a kételkedés mögött rejlett, de az egykorú gyanúnak nyomait még Kecskeméthy és Falk felfogásában is megtaláljuk. Kecskeméthy szerint sokan vetették fel azt a kérdést, vájjon Széchenyinek ama határozata mögött, mely őt Döblingbe vitte, nem rejtőzött-e az a gondolat, hogy így megmenthetné veszélyeztetett életét ? Kecskeméthy ezt a kérdést nem tartja egészen jogosulatlannak.2 Falk is kiemeli a félelem motívumát, bár nem abban a kapcsolatban, mint Kecskeméthy. Midőn fejtegeti Széchenyi megőrülésének okait, elmondja, hogy »Széchenyi félteni kezdte saját személyét. . . a haza balsorsa fölötti fájdalmon kívül az a gondolat is nyugtalanította, miszerint kétségkívül ő esik első áldozatául a forradalomnak ... De ha megkímélné is őt a forradalom, a kormány . . . büntető keze bizonyára őt éri el először«. Falk szerint e félelmi »gondolatok« azok közé tartoztak a melyeknek »nem vala többé semmi tényleges jogosultsága«.3 Mint látjuk, Kecskeméthy szerint Széchenyinek Döblingbe való utazását nem egyedül betegsége magyarázza meg, hanem az igenis egészséges életösztönnek van némi része e menekülésben. Falk szerint ellenben a meglehetősen irreális félelmi érzetek jelentékeny mértékben fejlesztették ki Széchenyi őrültségét. Mind a ketten lényegesnek tartják a félelem motívumát Széchenyi őrültségének magyarázatában. Az egyik inkább a Pestről való menekülést akarja általa teljesen érthetővé tenni, a másik azt a lelki állapotot, 1 Emlékbeszédek II. kiad. Budapest, 1902. I. k. 367. 1. 3 Kecskeméthy könyvének német fordítása van előttünk (Gr. Steph. Széchenyis staatsmännische Laufbahn. Pest, 1866. 134. 1.). 3 Széchenyi István gróf élete és kora. Pest, 1858. 300., 301. 1.