Századok – 1921-1922
Értekezések - ANGYAL DÁVID: Széchenyi döblingi évei 465
gróf széchenyi istván döblingi évei. 4 89 séges-e engedmények és a dynastia segítsége által Jellasicsot lefegyverezni ? Batthyányt azonban szenvedélyes elfogultsága az osztrák minisztérium ellen és talán Jellasicsnak udvariassága is teljesen félrevezették. Áttérve már most a Napló életrajzi értékelésére, feltűnő, hogy az mennyire megerősíti mindazt, a mit Kovács Lajos ismeretes munkájában Széchenyi 1848-iki belső küzdelmeiről feljegyzett.1 Úgylátszik, Kovács előtt Széchenyinek alig volt titka ; feltétlenül megbízott benne, mint Hamlet Horatióban. Kovács munkája és a Napló kiegészítik egymást. Találóan mondja Károlyi, hogy Kovács fejezeteit el kell olvasnunk, ha meg akarjuk érteni Széchenyi 1848-iki Naplóját. Mert Kovács nem csupán krónikása Széchenyi közélete utolsó éveinek, hanem különösen miniszteri pályájának politikai történetét is megírja. Kifejti, hogy mélyebben senki sem fogta fel Ausztria és Magyarország viszonyát, mint Széchenyi. Kossuthtól, sőt Deáktól is különbözött a pragmatica sanctio értelmezésében. Deák akkor még azt vallotta, hogy Ausztriát és Magyarországot personalis unió köti össze s noha nem helyeselte a 48-as törvényhozók sietős munkáját, akkori közjogi nézetei nem ellenkeztek a 48-as törvényekkel s így elvi okok nem gátolták abban, hogy belépjen a Batthyány-minisztériumba. Széchenyi ellenben a pragmatica sanctioból a reális uniót magyarázta ki és a két fél közt a közös ügyek kezelése módjának megállapítását nem csupán törvényes kötelezettségnek tekintette, hanem oly intézkedésnek, mely előmozdítja a birodalomnak javát •és biztosítja Magyarországnak fennmaradását. Az a hírhedt memorandum, melyet az osztrák minisztérium augusztus 31-iki kelettel adatott át a magyar minisztériumnak, bár nem volt mindenütt szerencsésen fogalmazva, tulajdonkép Széchenyi közjogi alapelveiből indult ki. Pedig azt a memorandumot Kossuth a legnagyobb politikai bűnnek nevezte. Miért lépett be tehát Széchenyi abba a minisztériumba, melynek közjogi felfogásától annyira távol állott ? Széchenyi közvetlenül a bécsi forradalom kitörése után azt a gondolatát szerette volna érvényre juttatni, hogy a magyarság most ne követeljen semmit a dynastiától, hanem védje meg azt a forradalom ellen. Mert szerinte a dynastia nem fog elmerülni e válságban, a kikénvszerített engedményeket még 1 Kovács Lajos : Gróf Széchenyi István Közéletének Három Utolsó Éve. 1846 — 1848. Budapest, 1889. I., II. L. különösen a Il-ik kötetet.
