Századok – 1921-1922

Értekezések - HOLUB JÓZSEF: Az életkor szerepe középkori jogunkban és az »időlátott levelek« - 32

-40 HOLUB JÓZSEF. megbízólevél nélkül jelenik meg képviselője,1

míg egy 14 éves már önállóan kiadhatta a leánynegyedet.2 Ezzel a régi gyakorlattal szemben emeli ki Werbőczy, hogy az ö idejében — nostra hac tempestate, nostro aevo — mindkét nembeli gyermekek 12 éves korukban lesznek törvényes korúakká. Hogy mikor ment végbe ez a változás, pontosan nem tudjuk s az okokat sem ismerjük, a melyek megindítói voltak. Valószínűnek vehetjük azonban, hogy erre az a belátás vezetett, hogy ha a fiúk és leányok közt való megkülönböztetésnek, a 14 illetve 12 éves korhatárnak a kánonjog házasságjogában fiziológiai okok következtében van is alapja, a magán- és perjogi cselekvőképesség kezdetének megállapításánál semmi ok sem szól mellette, sőt egyenesen érthetetlen a fiúknak ily módon való háttérbe szorítása. Nem lehetetlen az sem, hogy Werbőczy nevéhez fűződik e reform, mert életbeléptetése ép az ő korára esik. A perjogi cselekvőképességet illetőleg ugyanis, mint látni fogjuk, a korhatár egységesítése 1505 táján ment végbe, és semmi okunk sincs arra, hogy a magánjogi cselekvőképességet illetőleg más időpont után kutassunk. A prókátorvallás ugyanis, mely a törvényes korral adatott meg, nemcsak a perbeli képviseletet szolgálta, mert hiszen e megbízólevéllel bármiféle jogügyletnél képviselhette a serdültet a megbízott ; a perjogban pedig a XV. század végén még fennállt a nemek szerinti különbség, a 14 és 12 éves korhatár, mert 1496-ban még külön női törvényes korról olvasunk,3 sőt még 1503-ban is csak korlevél alapján képvisel valaki egy i'2 éves fiút.4 Igaz viszont, hogy 1481-ben egy 13 éves fiú már beleegyezését nyilvánítja atyja fassiójához,5

de ez nem tekinthető önálló jogi ténykedésnek, s mint látni fogjuk, gyakran még fiatalabb nem-törvényes korúakat is felhívtak hasonló nyilatkozatra. A nem-törvényes koron belül, tehát a 14. illetve 12. éven alul, magánjogunk az infansésimpubes között jogi következményekkel bíró különbséget nem ismert ; az illegitima etas 1 ?. . »pro Georgio . . . puero, ut dicebatur, etalis duodecim annorum, propter imperfectam eius etatem sine litteris procuratoriisi . . . (1394. III. 5. Ν. Múzeum levt. Törzsanyag.) 2 . . . »ut videbatur quatuordecem annorum vei circa«. . . (1379· I. 4. Ν. Múzeum levt. Törzsanyag.) 3 . . . »ipsa puella Justina nondum ad annos discretionis sexus devenisset, cum seil. . . . iuxta huius regni consuetudinem pro causis suis dirigendis procuratores suos constituere posset et valeret« . . . (Magy. orsz. levt. Dl. 20.151.) 4 Magy. orsz. levt. Dl. 21.224. 5 1481. VU- 16. N. Múzeum levt. Törzsanyag.