Századok – 1921-1922
Tárcza - – –: Wertner Mór † 451
tárcza. 451 tartassék más két pap (Kanisai János és Fóris pap), kik most is ugyanott Váradon vannak.«1 Világos ebből, hogy az 1566 márczius 10-iki országgyűlés rendelkezésének végrehajtásakor erőszakoskodás történt, még pedig a kanonokoknak hitükhöz való ragaszkodása miatt. A részletekre nézve szükséges volna egypár őszinte szemtanú elbeszélése, de a íődologra, a megrontásra nézve nincs szükség más tanura. Propria fassio mille testes ! 1566 virágvasárnapján tehát a prédára éhes, vallási gyűlölettől is izzó, felelőtlen sokaság, mint annyiszor máskór, Váradon is túllépte a törvény határait s azoknak a kanonokoknak a házait, a kik nem tettek eleget az erdélyi országgyűlés kívánságának, megrohanta s egyeseket közülök úgy megvert, hogy azok, ha nem is rögtön, később a verésbe belehaltak. Hogy ilyen dolog történt, azon csak az csodálkozhatik, a ki soha bele se tekintett a XVI. század vallási veszekedéseinek, őrjöngéseinek történetébe. Hogy itt Váradon mekkora gyűlölettel állottak szemben a vallási pártok, azt az idegen és pártatlan Gromo András e szavakkal jelzi 1565-ben : »E várost különböző vallásfelekezetek lakják, de mégis fenntartja magát itt a katholikus vallás. Ezt azonban annyi támadás éri, hogy én fel nem foghatom, mint látható itt még most is a katholikus vallásnak jele és nyoma.«2 Ennyi az, a mi a váradi káptalan megrontásáról a mai kutatások szerint megállapítható. Dr > Karácsonyi János. Dr. Wertner Mór f. (I849-1921.) Az igazságtalan békeszerződés által tőlünk elszakítva dőlt ki a mult év június havában az élők sorából genealógiai irodalmunk egyik leglelkesebb és legtermékenyebb munkása, dr.Wertner Mór. Kevesen voltak, kik oklevéltárainkat annyit forgatták, annyira ismerték volna, mint ő, s talán senki sem volt annyira jártas a középkori magyar genealógiában, mint ez a szegény falusi orvos, ki a megélhetés gondjai között, s a tudományos központoktól elszakítva is bámulatos terjedelmű s a maga nemében páratlan munkásságot tudott kifejteni. Hivatásából kifolyólag eleinte orvostörténelemmel foglalkozott, később azonban egyéb történelmi problémák, főleg a genealógia felé fordult érdeklődése. Szenvedélylyel vetette rá magát oklevéltáraink genealógiai 1 Erdélyi Országgyűlési Emlékek. II. 327. 2 Archiv des Vereins f. s. Landeskunde. II. 9— iö. 1. 29*