Századok – 1921-1922
Tárcza - Karácsonyi János: A váradi káptalan megrontása 440
Tárcza. A váradi káptalan megrontása. Sok keserűséget szerzett magának is, másoknak is Bunyitay Vincze 1878-ban megjelent : »A váradi káptalan legyilkoltatásának hagyománya« cz. értekezésével.1 Azt akarta Èunyitay ez értekezésével bebizonyítani s azért szedette ez állítását ritkított betűkkel, hogy a magyar sohasem volt fanatikus s a mint a magyarok története nem ismer siciliai vecsernyét vagy párisi vérmenyegzőt, akként nem ismer (kanonokot legyilkoló) váradi virágvasárnapot sem. Ha elgondoljuk, hogy Bunyitay 1878-ig sohasem él nagyvárosokban ; ha tudjuk, hogy 1863-tól 1880-ig távol a világtól, távol a háborúk színhelyétől csendes városkában és faluban plébánoskodott, meg tudjuk érteni, hogyan alakult elméjében fent idézett állítása s miért igyekezett adatait annak bebizonyítására csoportosítani. De mi, a kik keresztül éltük a világháborút, a kik láttuk az 1918 októberi forradalmat, a kik végigszenvedtük a proletár-diktatúra borzalmait, nem ringathatjuk bele magunkat holmi ideális szép állapotokból szőtt álmokba, hanem úgy kell vennünk a magyar embert is, a milyen a többi ember, gyengének, félrevezethetőnek, és ha sokaságba egybeverődik, akkor erőszakosnak, s ha kell, vérengzőnek. Bunyitay idézett értekezésében azért tagadta a váradi káptalan legyilkoltatását, mert számos egykorú író, mint pl. Verancsics Äntal, Forgách Ferencz, később pedig Istvánffy Miklós, Pázmány Péter nem emlékeznek meg róla. Erre könnyű azt felelni : Dormientes testes adhibes ! Ha az események tengeréből valaki valamit kihagy, az nem bizonyít semmit. Később Bunyitay maga is érezte bizonyításának gyarlóságát s azért 1883—84-ben megjelent nagy művében azért tartja lehetetlennek a váradi káptalan 1566-iki legyilkolását, mert a székeskáptalan tagjai a váradi vár elfoglalása miatt 1 Századok. 1878. 577 — 84. Az említett keserűség megnyilatkozott 1893-ban, Bunyitay Vincze kanonoki beiktatása alkalmával is és a beiktató kanonok, Winterhalter Antal, felhívta Bunyitayt, hogy a váradi káptalan érdemkoszorújából kivett legbecsesebb ékkövet továbbra is kutassa és találja fel.
