Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Nemzeti Ujság - 436
0 436 történeti irodalom. 1920. Január—június. Huszti József nagy elismeréssel szól Fináczy Ernő : A renaissancekori nevelés .története czímű könyvéről. Fináczy a magyar humanismus történetének is tudományos értékű összefoglalását adja. Fontosnak tartja Fináczy azon megállapítását, hogy a magyar humanismusnak 1526-ig két korszaka van. Az első olasz jellegű, a másodikban a szomszéd országok, különösen Ausztria hatása érvényesül. — Vörös Béla, Timon Akos : A szent korona elmélete és a koronázás czímű könyvét ismerteti. — Brisits Frigyes, Concha Győző : Eötvös és Montalembert cz. munkáját ismerteti. Concha Eötvös és Montalembert barátságát ismertetve, nemcsak br. Eötvös József, hanem az egész század magyar és európai valláspolitikáját is kitűnően jellemzi. Július —deczember. Lukcsics Pál : Balanyi György, A Balkánprobléma fejlődése a párisi kongresszustól a világháború kitöréséig czímű könyvét ismerteti. 1921. Január—június. K. F. Buday László : A megcsonkított Magyarország czímű munkáját ismerteti. — Nagy Péter nagy elismeréssel emlékezik meg Szekfü Gyula : Három nemzedék czímű könyvéről. — Patek Ferencz, Horváth Jenő : Diplomáciai történelem. I. kötet. A bécsi kongresszustól a frankfurti szerződésig czímű könyvét ismertetve megállapítja, hogy a szerző a modern diplomatia történetének nagy munkával készült, gondos történetét adja. — Balanyi György, Palágyi Menyhért : Marx és tanítása tanulmányát ismerteti. Palágyi könyve nem rendszeres életrajz, sem pedig kimerítő tárgyi ismertetés. Azt akarja megmutatni, hogy a korviszpnyok állandó befolyása alatt, miként alakult ki Marx egyénisége és hogy a marxismus mennyiben tekinthető e különös egyéniség reflexének. A történeti és lélektani összefüggések megérzése s megéreztetése sikerült, de annál hiányosabb Marx gazdasági felfogásának ismertetése. Balanyi György, Juhász Kálmán : A licentiatusi intézmény Magyarországon czímű munkáját ismerteti. — Kossányi Béla, Surányi-Unger Tivadar : A gazdasági válságok történetének vázlata ig20-ig czímű tanulmányáról számol be. Magyar Tőzsde. 1922. 1. szám. Tábori Kornél. Ismeretlen érdekességek a bécsi titkos levéltárból. (Széchenyi a magyar közgazdasági élet modernizálásáról.) A titkos levéltárból közli azon titkos actát, a mely 1847. augusztus 22-én »igen titkos« jelzéssel került a császár elé, azzal a világos szándékkal, hogy a magyar ellenzéket és az »önálló gazdasági tervezetekre vonatkozó mozgalmat megbénítsa. Számos adat került elő az udvari levéltárból. A titkos kémjelentések nagy tömege bizonyítja, hogy a bécsi kamarilla, a »Staatskonferenz« mindent megtett közgazdasági életünk elfojtására. Nagyobb jelentőségű a sok bizalmas irat, a mely a szabadságharcz után számol be a magyar közgazdaság ellen tett intézkedésekről és viszont a gróf Széchenyi István actiójáról, melyet az osztrák elnyomás ellen in·* dított külföldi lapokban, különösen a Timesban. — 10. szám. Tábort Kornél. Széchenyi István és a Geymüller-féle börze : bűnügy. A döblingi hagyaték érdekes képét adja a korabeli pénzügyi katastrophának, s szószerint közli Széchenyinek báró Geymüller Henrikről, a bukott bankárról vonatkozó nyilatkozatát. Nemzeti Újság. 1922. 87. szám. Váradi Antal : Szent Margit szigete. Margitnak, IV. Béla leányának rövid életrajzát s ezzel kapcsolatban a sziget sorsára vonatkozó adatokat közöl. — Balassa Imre : Tavaszi kóborlás öreg udvarokon és kapukon át. Budai és pesti régi házakról szóló emlékeket sorol fel.
