Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Bretholz; Bertold: Geschichte Böhmens und Mährens. Ism. Bruckner Győző 423

426 történeti irodalom. 426 annak idején szintén síkra szállt a grünebergi és königinhofi kéziratok valódisága ellen és az azokban megnyilvánuló hangulatot a történet egyenes meghazudtolásának bélyegezte, legújabban ő is a Palackytól életrekeltett chauvinistikus telepítvényesi és emigránsi elmélet hirdetőjének csapott fel, midőn 1918 deczember 22-én, majd 1919 január i-én kijelentette, hogy a németek Csehország telepítvényesei, emigránsai a németség nem alkot Csehországban egységes népet, hanem csak telepes számba mehet.2 Palacky telepítési elméletét különben Pelzel F. M. műveiből vette.3 Pelzel hirdette legelőször, hogy a németek a X. századtól telepedtek le Cseh- és Morvaországban, legfőképen pedig a XII. században. Bretholz alapos kritika tárgyává teszi a Pelzel-Palacky-Massaryk-féle német telepítési elmélet (Kolonisationstheorie) összes kérdéseit és forráskritikai tanulmányok alapján fejtegeti, hogy a cseh- és morvaországi németek nem az uralkodó cseh herczegek német származású nejei, sem a prágai német püspökök, sem a német szerzetesek és apáczák telepítvényeseiből, sem az ide emigrált német bányászokból és kereskedőkből netn kerültek ki, hanem a német kultúra Cseh- és Morvaország területén 300 évvel idősebb a szlávnál. A német műveltség fokmérői Cseh- és Morvaországban is a városok és a kolostorok. Ezek kivétel nélkül német alapítások és érdekesen ismerteti Bretholz II. Sobieslaw cseh herczegnek (1173—1178) — kit parasztherczegnek is neveztek — egyik kiváltságlevelét, a melyet a prágai vár tövében lakó németek részére adott ki. Ε kiváltságlevél a német nemzetnek (natio) német jogot biztosít s mivel ők politikailag jogozottak, csak honvédelmi kötelezettségük (pro patria) van. A prágai kiváltságlevél - ismertetése után kiterjeszkedik Bretholz még a brünni (1243) és iglaui (1249) városi jogszabályok részletezésére és kimutatja a német jogkönyvek gazdasági hatását a szláv lakosságra. Érdekes képet ad Bretholz a benczések (Prága- Szent György, Sazawa, Selau), premontreiek (Strachow, Doxan) és cisterciek (Sedletz, Plasz) XII. századbeli kolostorainak német jellegű kultúrájáról. Külön fejezetben foglalkozik Bretholz a Luxemburgi-házból származó három cseh királylyal (János, IV. Károly és IV. Venczel), 1 Kteri pùvodnë do zemë prisli jako emigranti a kolonisté. 2 Nasi Nëmeci nejsou cely národ, nybrz jen kolonisaci. 3 Geschichte der Böhmen von den ältersten bis auf die neuesten Zeiten. Prag u. Dresden, 1774. A munka utóbb több kiadást ért.