Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Győry Tibor: A proletárdiktatúra a közegészségügy terén. Ism. –y–r 421

történeti irodalom. 421 Győry Tibor: A proletárdiktatúra a közegészségügy terén. Budapest. 1920. Pesti könyvnyomda r.-t. 8° 64 1. A proletárdiktatúra intézkedései a közegészségügy terén a közönségben aránylag kevés érdeklődést váltottak ki. Az volt az érzés, mintha a kommunisták ezen a téren kevésbbé végezhettek volna romboló munkát, mint egyéb tereken s talán ebből kell magyaráznunk azt is, hogy a Franklin-Társulat kiadásában Gratz Gusztáv szerkesztésében megjelent nagy munka a magyarországi bolsevizmusról a közegészségügynek nem szentelt külön fejezetet. Ezt a hiányt pótolja Győry Tibor munkája. Az érdemes szerző a munka elé függesztett kijelentésében ugyan azt állítja : »ez az összeállítás semmiféle önállóságra nem tart igényt részemről«, »az adatokat a fejezetenkint legilletékesebb kartársak voltak szívesek szolgáltatni«, »én csak elrendeztem, összeállítottam a tőlük készen kapott anyagot. Az érdem az övék, melyből reám semmi, a fáradozásból pedig mindössze csak az összeállításé hárul reám«, de e felesleges szerénykedéssel szemben meg kell állapítanunk, hogy az érdem nem azé, a ki az adatokat szolgáltatja, hanem azé, a ki őket földolgozza. Győry Tibor füzete nagyon plastikus képét adja a diktatúra közegészségügyi politikájának. Elrémítő a kép, a melyet különösen a kórházi fegyelem lazulásáról, az ápolószemélyzet elzüllesztéséről s a fejetlenül hozott administrativ intézkedések következtében a specialis rendeltetésű kórházi berendezések anyagában véghezvitt pusztításról elmond. Különösen ez utóbbi pontban válik szembetűnővé, hogy a diktatúra első sorban előretolakodott, csak egyéni érvényesülésüket kereső szerencselovagjai a bevált különleges osztályokat, a melyeket egyik vagy másik kórház kebelében szerveztek, milyen lelkiismeretlenül áldozták föl önző törtetésüknek. A munka különben az orvosi rend helyzetének általános rajzával kezdődik a diktatúra idejében. Nem említjük itt azokat a momentumokat, a melyek a szellemi munka egyéb terein is sújtották különösen a vezetőállásban levőket : a régi vezetők elbocsátását, új, tapasztalatlan és gyakran minden szakképzés híján lévők kirendelését a legfelelősségterhesebb positiókra, a szellemi munkások alárendelését a physikai munkásoknak, érdekes azonban két adat, a mely a közönség előtt nagyrészt ismeretlen. Az egyik a kommunistáknak az a terve, hogy minden 40 éven felüli orvost kényszeríteni akartak, hogy legalább két évre vidékre költözzék, a mi azonban szerencsére csak terv maradt; a másik a már nyugalomba vonult orvosok segélyezésének az ügye, a melyet a proletárállam nem oldott meg, hanem egyszerűen