Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Pigler Andor: A pápai plébániatemplom és mennyezetképei. Ism. Domanovszky Sándor 407

TÖRTÉNETI IRODALOM. 409 gelékben a vonatkozó levéltári anyagot is megismerteti az olvasóval. A XVIII. századból ez az anyag már nagyon bőséges s a tárgyalt két műemléknél nemcsak a tervek, a megbízók utasításai a művészeknek, a szerződések és elszámolások kerültek napfényre, hanem a művészek és megbízóik sűrű levélváltása is, a mely fényt derít az eredeti tervek minden módosulására és pompásan belevilágít a művészeti munka egész menetébe. Művelődéstörténeti szempontból ez a módszer igen sok anyagot hoz napfényre, a mely nemcsak a művészek életmódjára és munkájára, a műalkotásokra fordított anyagi erőkre nézve világosítja föl a kulturhistorikust, hanem arra a szellemi kapcsolatra nézve is, a mely a művészt és megbízóját is a műalkotással összefűzi s egyben fényt vet a külföldi szellemi irányzatok beszivárgására. Nagyon tanulságosak e tekintetben azok a levelek, a melyeket Esterházy Károly gróf, egri püspök írt a foglalkoztatott művészeknek, a melyekkel kezüket szinte megkötötte s a műalkotás szellemi megtervezésébe maga is active nagyon lényegesen befolyt. De érdekesek Szily János, szombathelyi püspök levelei is különösen Maulbertschhez, a melyeknek hatása alatt a művész eredeti egyéni irányától bizonyos fokig kénytelen volt eltérni. Nem is mertük volna gondolni, hogy e kor magyar urai a megbízásukból dolgozó osztrák mestereknek munkájába oly erélyesen és iránytadóan szólottak bele, a hogy ez a közölt anyag alapján kitűnik. A levéltári anyagnak ez a szerencsés összekapcsolása a műalkotás elemzésével tehát egészen új perspectivákat nyit meg a magyar szellemi kultura történetének is. A két ismertetett munka közt azonban tárgyi kapcsolat is van. Mindkettő Maulbertsch oeuvre-jéhez tartozik. A pápai plébániatemplom nagy mennyezetképeit — Rómából hozatott minták hatása alatt ugyan — ő festette, a szombathelyi székegyházéit pedig ő tervezte s csak közbejött halála adta az ecsetet tanítványai kezébe, hogy a mester vázlatai után dolgozva, a kivitel dicsőségét ők arathassák le. Pigler könyve a pápai templomról főleg a frescókkal foglalkozik. Az építészeti munka, a szobrászati dísz kevésbbé érdekli. • Nagyon szépen állítja azonban elénk Esterházy Károly gróf szellemi részvételét a munka keresztülvitelében. S a mit főképen ki akarunk emelni munkájában : azok a stilelemzés kapcsán való finom fejtegetései a különböző korok gondolatvilága, szellemi irányzata és művészeti törekvései közt. Kapossy a szombathelyi templom építkezésére is nagy alapossággal terjeszkedik ki. Áttekinti Hefelenek, az építésznek egész pályáját és művészi alkotásait. A külső történet az ő