Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Fraknói Vilmos: A magyar királyválasztások története. Ism. Szabó Dezső 381

383 TÖRTÉNETI IRODALOM. fel, e divat meghonosodásával a királyválasztó országgyűléseken a döntés a személyesen megjelenő főnemesség kezébe ment át (118.). Nézzük, így és ezért fejlődött-e a dolog ebben az irányban. Sajnos, nem ismerjük annyira a magyar országgyűlés kialakulásának módját, hogy ne lehetne felvetni a kérdést, vájjon az országgyűléseken a köznemesség személyes megjelenését követte-e a követküldés szokása, vagy fordítva áll-e a dolog, de speciálisan a királyválasztó országgyűlésre nézve nem lehet helye vitának, mert itt a fejlődés módját világosan tárja elénk az 1447 : XLIV. t.-cz., a mely így hangzik : »Ha a király valamikor meghal, a főpapok és főurak az új király választása miatt ne egyenetlenkedjenek egymás között, hanem minden megyéből bizonyos számú követeket összehíva, velük egyetértve válaszszanak királyt.«1

Ebből pedig kitűnik, hogy a köznemességnek ezen törvény meghozatala előtt nem volt része a királyválasztásban, sőt "hogy most is csak igen szerény mértékben való részesedést kívánt. Hogy később ennél többet is el tudott érni, az már fejlődés volt, de az bizonyos, hogy Mátyás választása előtt a köznemesek a királyválasztó országgyűlésen meg nem jelentek. Egyszerűség okáért lehetőleg magából Fraknói művéből veszszük bizonyítékainkat. Venczel választása úgy történt, hogy őt »a magyar bárók egyértelműleg kívánták« (26.1.), Károly Róbertet a Gentilis bíbornok által összehívott gyűlésen »a főpapok és bárók Magyarország törvényes királyának és született uruknak ismerték el« (34. 1.), Zsigmondot egy főúri liga tette királylyá,2

Albertet pedig azok akarata, a kik »az ország nyugati határszéleitől nem nagy távolságban vették a znaimi értesítést és a kiknek a gyors utazás eszközei rendelkezésükre állottak« (56. 1.), I. Ulászló mindössze 25 főpapnak és főúrnak köszönhette megválasztását.3

Ily előzmények után következik az 1447-iki törvény, a mely ezek után világosan ríjítás s a mely részt követel a királyválasztásban a köznemességnek is. Hogy ez a rendelkezés ily későn jött létre, annak oka az, hogy Hunyadi kormányzóságáig oly ritkán tartottak hazánkban országgyűlést, hogy nem tartották szükségesnek az ott való megjelenést szabályozni. Midőn pedig Hunyadi kormányzóságától kezdve sűrűbben kezdtek tartani országgyűlést, egymás után jelennek meg a rája vonatkozó törvényczikkek s így jött létre azokkal együtt a királyválasztó országgyűlést szabályozó czikkely is. Ennek a czikkelynek azonban hiányzik folytatása törvényeink között, még pedig azért, 1 Kovachich, Supplementum. II. 88. 2 Diplomácziai emlékek az Anjouk korából. III. 620. 3 Neveik megvannak : Monumenta medii aevi historica res gestas Poloniae illustrantia. II. 1, 119.