Századok – 1921-1922
Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351
374 FEHÉR GÉZA. hez.1 Ezt úgy érthetjük meg, ha tudjuk, hogy a honfoglalók, mint általában a nomádok, nem kerestek letelepült népek módjára természetes határokat, legalább is a Duna nekik nem arra való, hogy védje, — hanem, hogy két partjára telepedvén élelemmel lássa el őket. így érthetjük meg a folyamkétparti törzsbirtokokat s a későbbi vármegyék hasonló helyzetét.2 Bács megye is természetszerűleg kiterjedt délen a Duna jobb partjára is. A nomád nem ismer természetes határul folyót, csak hegyet s így a határ itt a Fruskagora volt.3 így tehát a megyék megalakulása után a Duna és Fruskagora közt terjedő terület Bács megyéhez és a kalocsai egyházmegyéhez tartozott s a szerémi püspökség megalakulása után is a bácskalocsai érsekség szerémi főesperessége marad. Valkó megye s a pécsi püspökség marchiai esperességének keleti határhelységei megjelölik a kalocsai és pécsi egyházmegyék érintkező vonalát: Szuszek, Lezsimir, Mangyelosz e határhelyek. Viszont a Szlankamentőí Neradin és Mangyeloszon át hűzható vonal a régi Bács megye határa s a magyar-bolgár határ, mely azután a pécsi püspökség keleti határának megfelelően Mangyelosztól lefelé húzódik, Mitrovicztól kissé nyugatra a Száváig. Ezen vonalon belül a Duna-, Száva- és Fruskagora közt terjed a bolgár Szirmium. Konstantinos szerint a Száva a déli határ, tehát a Duna-Száva köz egy része ősfoglalás, t. i. a mai Pozsega és Verőcze megyék és Szerém északi és nyugati része. A mai Horvátország nyugati része, Zágráb-, Varasd- és Kőrös megyék csak Szent László alatt kerültek Magyarországhoz.4 II. A délszlávokra vonatkozó fejezetek összefüggése s keletkezésük ideje. Bury szerint a délszlávokról szóló f.-ek (29—36) 948 — 949 ben keletkeztek : mert a 29. f.-ben Konstantinos maga említi, hogy a f. írásának ideje 6457, a 31—36. f.-ek meg evvel egyidőben keletkeztek, mert a 29. f.-ben utalást találunk rájuk. Csak a 30. f. későbbi betoldás, t. i. a fehér horvátok 1 Néhány a szerémi püspökség területén levő hely (mint Zimony, Mitroviez) kivételesen tartozik az érseki megyébe, a mi azt bizonyítja, hogy egyes nagyobb egyházakhoz az új püspökség rovására ragaszkodott az érsekség. 2 V. ö. Hóman, Turul XXX. (1912.) 91. s kk. 11. 3 Pauler, A magyar nemzet tört. az Árpád h. királyok alatt I2. 396. 4 Karácsonyi János, Szent László meghódítja etc. V. ϋ. Sisic. i. m. 125.1.
