Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

MAGYARORSZÁG TERÜLETE KONSTANTINOS SZERINT. 371 mint az említett fejezetekben felsorolt zsupánságok és városok nevéből megállapítható, a Fiume felett a Száva folyásával párhuzamosan körülbelül az Uzora és Boszna folyók találkozásáig húzható vonal.1 Csak az a feltűnő, hogy a 40. f. leírása nem említi Σερβλία-t a déli határon, pedig Konstantinos — mint láttuk — a déli határt a Byzanczban közismert és könnyen ismerhető balkáni viszonyok alapján írta le s nem tehetjük fel, hogy ne tudta volna, hogy Horvátország és Bulgária közt van Szerbia is, melyről 32. fejezetében beszél.2 Az ok csak az lehet, hogy a délszlávokra vonatkozó fejezetek adatai más viszonyoknak felelnek meg, mint a 40. fejezetéi, hogy a 40. fejezet olyan időben keletkezett, a mikor Magyarországgal csak Bulgária és Horvátország határosak, a mikor tehát Σερβλία, vagy legalább is annak északi része τά χωρίον Βοσωνα3 Bulgáriához vagy Horvátországhoz tartozott. Szerbia X. századi története a De adm. imp. 32. f.-ből ismeretes. Gojnikovic Péter (897—917) a honfoglalás idején elismeri Byzancz fennhatóságát, Branovié Pál (917—920 közt) bolgár, majd (921) byzanczi alattvaló, Prosaljevic Zachariás (921—924) a bolgároknak esküszik hűséget s mikor Byzanczhoz pártol, a bolgárok pusztasággá tették Szerbiát s lakóit, a kik el nem menekültek, Bulgáriába telepítették. Csak Péter czár idejében állítja újra talpra Caslav — byzanczi segítséggel — a szerb államot. Ez a Szerbia még igen kis ország, mert Bosznia, a későbbi szerb föld északi része, Horvátországhoz tartozik, csak Caslav alatt kerül Szerbiához.4 Hogy mikor, azt nem tudjuk pontosan megállapítani, csak az bizonyos, hogy 945 s 949 között,6 mikor Miroslav király idejében polgárháború dúlta Horvátországot, a minek következtében hadiereje is meggyöngült.® Caslav csak ebben a zavaros időben szerezheti meg Boszniát (945 és 949 között), mindenesetre a 30—32. f. keletkezése előtt. Tehát a 40. f. (s a 13., 37., 38., 39., 41. f.-ek) keletkezésének terminus ante quemje: 1. a 32. f. keletkezésének ideje; mivel a 32. f.-ben már Szerbiához tartozik Bosznia, Magyarország déli határán, Bul-1 V. ö. Sisic i. m. I. 158-184. lk. s a 2. térkép. 2 A 40. fejezetben éppen a déli határ jó leírását akarja adni, nem hagyhatja ki Szerbiát. 3 Adm. c. 32. p. 159. 21. 4 Cresimir ismét visszafoglalja. Sisic i. m. 155, 182—183. lk. 6 U. o. 155, 180. s kk. lk. . 6 C. 31. p. 151. 17-20. 23*