Századok – 1921-1922

Értekezések - FEJÉR GÉZA: Magyarország területe a X. század közepén Konstantinos Porphyrogennetos De administrando imperiója alapján 351

356 FEHÉR GÉZA. Persze a 13. f. írója, egy követ, nem okoskodott, leírta a mint hallotta, a mint a fentebb idézett források tanúsága szerint is ismeretes volt, »horvát« néven. Ezekből a nagyhorvátokról szóló adatokból azt állapíthatjuk meg, hogy néhány hírt hallott a Türkia szomszédságában lakó északi horvátokról és szerbekről, mely hírek igazolni látszottak azt, a mit a délszláv mondákból a délszlávok északi eredetéről tudott s így a hírek és a hagyomány alapján megalkotta a nagyhorvátok és nagyszerbek államának leírását. A 13. f. leírása az eredeti jelentés szerint: így egészen helyes ez a leírás : nyugaton Frankia, északon a horvátok földje, keleten Patzinakia határos. A leírás praktikus czélja mellett bizonyít az is, hogy a déli határt mellőzte ez a jelentés, holott Bulgária biztosan határos Magyarországgal mindjárt a honfoglalás kezdetétől fogva. De a leíró, a követ Magyarország határairól azt akarta elmondani, a mit kiküldői nem igen tudhattak, mert kívül esett látókörükön : a kelet, észak s nyugat felé határos országokat. A déli határt jól ismerték Byzanczban. S ha ez így van, ha a leíró helyesen állapítja meg a határokat, egész realitással dolgozik, hogy hihetnők, hogy ő tette Nagy-Moráviát délre, holott az sohasem volt ilyen helyzetben. Semmikép se lehet így megérteni a 13. f. Moráviára vonatkozó adatát. Bury kísérletének, mint láttuk, ellentmondanak e leírás nálása. A De adm. imp. vizsgálatából arra az eredményre kell jutnunk, hogy inkább a néphagyomány a forrás, hogy Konstantinos soha sem költ.