Századok – 1921-1922

Értekezések - LUKINICH IMRE: Bethlen Gábor és Pozsony városa. 1619–1621. - 1

28 LU.KINICH IMRE. templomban végezték az istentiszteletet.1

A pozsonyi ev. egyházközségnek a templomhoz való jogát az országgyűlés törvénybe is iktatta.2 Bár a rendek a pozsonyiak egyik legnagyobb ellenségét, Balásffy Tamás prépostot az ország területéről száműzték,3 a miben kétségtelen része volt a város által előterjesztett gravaminák adatainak, — egészben véve az országgyűlés, melynek érdeklődését és figyelmét az országos és a külső politika változatos eseményei4

teljesen lekötötték, a csekélyebb jelentőségű helyiérdekű sérelmekkel és igényekkel érdemlegesen alig foglalkozhatott. Innen van az, hogy a mennyiben Pozsony egyéb kívánságai és sérelmei az országgyűlési tárgyalások folyamán szóba is kerültek, végleges döntés egyik irányban sem történt. Határozott visszautasítás értç ellenben a várost a taxa kérdésében, pedig ennek kedvező elintézésére — a gravaminák tanúsága szerint — a tanács nagy súlyt helyezett. Ennek oka a hadihelyzetben keresendő. Bethlen Gábor most, a fokozódó erőkifejtés idején, a közterhek leszállítására valóban alig gondolhatott. »Valamit eddig az nemes országnak« szolgálhatott, azt saját maga költségével, hadaival vitte ugyan véghez, — írta volt Pozsonyból 1619 okt. 30-án Rákóczy Györgynek — de ugyanekkor viszont már nem tagadhatta, hogy »bizony volna az én hadaimnak is szükségek az pénzre, kik itt az ellenség ellen szolgálnak«.5 Természetes volt, hogy a fejedelem az aránytalanul megnövekedett haditerhek egy részét a közvetlenül érdekelt északnyugati felföld megyéire és városaira a"karta áthárítani s e czímen legalább a legutóbbi országgyűlések által a megyékre és városokra kirótt anyagi 1 Ipolyi Arnold : Veresmarty Mihály élete és munkái. Budapest, 1875. 533—34., 542. 1. Erre vonatkozik Kanizsai Pálfi János superintendens feljegyzése is, a mely szerint »az 1619-ik évi deczember 26-án, azaz a Szent István első vértanú emlékezésére szentelt napon, a mely akkor csütörtök vala, a Megváltóról nevezett parochiális templomban .... az Úrnak szentséges vacsoráját« Kanizsai Pálfi János szolgáltatta ki »közönséges használatban lévő valódi kenyérrel«. Ezt egyházi beszéd előzte meg, a melyen Bethlen Gáborral együtt Magyarország karai és rendei is jelen voltak. »A megelőző napon, azaz Krisztus születésének ünnepén, az egyházi beszéd után Alvinczy Péter kassai pap végezte az úrvacsora-osztást.« Magy. Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező. II. (1871.) 67—68. 1. 2 Art. V. Katonánál : XXX. 274—76. 1. V. ö. a városnak 1619 deczemberében kelt folyamodására adott határozattal. Pozsony v. ltárában. Lib. Concept. 1619 és Lad. 56. 3 Art. XXVII. Katonánál : XXX. p. 290. 4 V. ö. Lukinich I. : i. m. 260—61. 1. 5 Bethlen Gábor kiadatlan politikai levelezése. 147—48. 1.