Századok – 1921-1922
Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306
TITKOS JELENTÉSEK BÉCSBŐL A SZÁZ ÉV ELŐTTI MAGYARSÁGRÓL. 31)9 Már a XIX. század második negyedétől kezdve gyökeret ver az ébredező szláv nemzeti eszme. A bécsi kormány kapva -kapott ezen a mozgalmon ; szítani kezdték és kormány-· eszközül használták. A nemzetiségi kérdés lángra lobbantotta a nem oly kirívó, de alapjában mindig meglevő ellentéteket nagyjaink között is. Ez az ellentét legtöbbször a módra, a sorrendre, a taktikára vonatkozott. Elképzelhetjük Széchenyi érzületét, mikor 1841-ben a Pesti Hírlap első számait olvassa s látja, hogy a lap mindjobban terjed és — izgat. A Pesti Hírlapban hívja fel Wesselényi Miklós a közfigyelmet a nemzetiségi kérdésre is. Széchenyi elérkezettnek látta az időt, hogy saját álláspontját kifejtse. Ezt megtette 1842-ben, mikor a Tudományos Akadémia elnöki megnyitójában e kérdésről szólott. Aconfidensi jelentések ily módon emlékeznek meg a történtekről : »Már néhány év óta azt tartja a közönség, hogy a Magyar Akadémia nem tudományos társaság, hanem egy politikai párt, protestáns írók, liberálisok, Széchenyit istenítők számára való penzionátus. A legutóbbi nyilvános ülés beigazolta ezt ; csak a politikai színezés nyert új árnyalatot ; azelőtt tisztára demokratikus volt, most Széchenyi-ruhába bújt, de ellenzéki marad mindig s a tudomány számára semmi különös sem várható tőle.«1 Széchenyi beszédének vezérlő gondolata — folytatja —· ez volt : a magyar nemzetiség megszilárdításának egyetlen módja a magyarság szellemi fennsőbbségének emelpse s ezáltal beolvasztó erőnknek fokozása. Nem szabad azonban erőszakosan, túlbuzgósággal eljárni, mert ennek reactiója gyanánt támadhatnak nemzetiségi mozgalmak. Ezzel a gondolatmenettel kihívta Kossuthnak és a magyarság nagy részének ellenzését. Kossuth egyik ismerőse az ülés után azonnal megkérdezte tőle, hogy mi a nézete a közvéleményről ? Kossuth így felelt : Ringyó az, melyre nem lehet számítani. Röviddel a beszéd után megjelent a Pesti Hírlapban Wesselényi Miklós tiltakozása, a melyben kifejti, hogy az, a mit Széchenyi mondott,nem az Akadémia érzületének kifejezése. Ε tiltakozás nagy hatással van a közönségre. Széchenyi nagyon megütközött rajta, írják a confidensek.2 Olyannyira, hogy két egész napon át nem tudta magát elhatározni arra, hogy .a czikket, a melyre környezete a legrosszabbtól félve, először csak általánosságban hívta fel a 1 Pol. Archiv 10208/415 ex 1842. 2 Pol. Archiv 10337/415, 10408/415, 10639 ex 1842.
