Századok – 1921-1922

Értekezések - LÁBÁN ANTAL: Kortörténeti titkos jelentések Bécsből a száz év előtti magyarságról 306

TITKOS JELENTÉSEK BÉCSBŐL A SZÁZ ÉV ELŐTTI MAGYARSÁGRÓL. 31)9 viszonyának kérdése' igen egyszerűen van megoldva. Az egyén boldogulása és szabadsága csak a tekintély feltétlen uralmának biztosítása által érhető el. Ebből következik, hogy e biztosítást eszközlő rendőrség vagy policzia minden módot felhasznál czéljai elérésére s ily módon nyilvános és titkos részre oszlott. Ép második Józsefvolt az, a ki a policziát államosította. A titkos szolgálat, »Geheimer Dienst«, ekkoriban még tulajdonképeni szervezet nélkül működött. Az első lépést azonban követte a második, a mennyiben a kalapos király szabályzatot dolgoztatott ki a titkos szolgálatról. Az instructió a megfigyelendő dolgokról és az igénybe veendő utakról, módokról szól.1 A titkos szolgálatnak legelébb is a hivatalnokok munkásságára és magaviseletére kell ügyelnie : megvesztegethetők-e, vannak-e külföldön rokonaik, milyen az életmódjuk. Azután puhatolódznia kell mit beszélnek az uralkodóról, meg a·kormányról ; milyen a nép hangulata, nem hallhatók-e izgató megjegyzések, észrevételek. Meg kell figyelnie a katonaságot, sőt a papságot is. Éberen ügyeljen arra, nem terjesztenek-e tévtanokat a nép között. A titkos szolgálat a vidékkel, sőt a határos külfölddel is tartson fenn élénk magánlevelezést. Szükség van cselédelhelyező intézetek szervezésére is ; ezáltal lekötelezik a cselédeket és akad majd közöttük olyan, a kit fel lehet használni arra, hogy gazdáikról és viszonyaikról hasznos híreket közöljön. Sőt megfelelő elővigyázattal a zsidók szintén jó szolgálatokat tehetnek. A míg gyanúról van szó, csinyján kell bánni mindenkivel szemben, ha azonban tények állanak rendelkezésre, akkor a legerélyesebben kell eljárni, mert az állam iránti kötelességek semmiféle könyörületet, méltányosságot nem ismernek, nem engednek meg. Ily módon lett a titkos szolgálat állami intézménynyé II. József idejében 1790-ben. Három évre rá már mint Polizeihof stelle szerepelt és Pergen gróf lett a rendőr miniszter.2 1801-ben megbővült működési köre, mert a nagyfontosságú censura is bevonatott hatáskörébe. A jakobinus érzülettől való félelem, a franczia forradalom kihatásai, a magyar »elégületlenek« összeköttetései a külfölddel voltak okai a szellemi 1 Fournier A. : Kaiser Joseph II. und der »geheime Dienst«. Österreichische Rundschau XXVIII. kötet. AVien, 1911. 27 — 37. 1. A policzia fogalmának fejlődéséről 1. Conrad-Elster-Lexis : Handwörterbuch der Staatswissenschaften. Band VI. Jena (G. Fischer), 1910, »Polizei« alatt. 2 Az 1793. évi protokollum (Pol. Archiv) 1. sz. bejegyzése már Polizey Ministeriumról szól ; a 2. sz. pedig Pergen grófnak »rendőrminiszterré« történt kinevezését közli.