Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Hóman Bálint: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Ism. Domanovszky Sándor 241

TÖRTÉNETI IRODALOM. 243 rcgálejövedelmének pótlására áttért az adógazdaságra. Hóman azonban, a ki felkutatta a reform részleteit, elválasztotta egymástól annak egyes étappejait és tényezőit, más eredményre jutott. Az első reformkísérlet 1323-ban ezüst dénárokkal történt, de meghiusult, a második 1325-ben behozta az aranyvalutát. A megoldáshoz közelebb azonban csak akkor jutott a kérdés, a mikor Magyarország Csehországgal szövetkezve kereste a kibontakozást és 1329-ben áttért a kettős valutára. Az aranyvaluta végleges diadala csak 1338-ban következett be. A megoldás nem volt csak valutaris, hanem erősen összefonódott a gazdaságpolitikai rendszer megváltoztatásával és a külpolitikával is. Károly Róbertnek és az ő pénzügyi munkatársának, az Aba nemzetségből származott Nekcsei Dömötör tárnokmesternek reformja csak akkor méltányolható igazán, ha ezeket a körülményeket is megvilágítjuk. Hómant jellemzi, hogy tárgyait nem nézi szűk szemszögből, hanem lehetőleg minden oldalról megvilágítva rendszeresen dolgozza föl, így lett ez a dolgozata is hatalmas könyvyé. A pénzreform kérdésének méltatásához meg kellett világítania a bányászat kérdését is. Ez az Árpádok idején királyi regalejog volt. A királyi hatalom csökkenésével és a zavarok elharapózásával azonban ez a rendszer nem volt fönntartható, mert a bányászat visszafejlődésére vezetett. Az új rendezés cseh mintára a bányaszabadság alapján történt a nemesérczmonopolium behozatalával. Csehország általában fontos tényező az átalakulásban. Ez és hazánk voltak akkor Európa első ezüsttermelő országai, a miben Csehország még fölül is múlta hazánkat. Egyben azonban Magyarország fölülmúlta szomszédját : Európának egyetlen számottevő aranytermelő országa volt. Aranya az Árpádok idején, a mikor az ország egészen agrarius szervezetű volt, financziái pedig domanialis alapon voltak szervezve, szabad forgalomban került ki a külföldi piaczokra. Ez indította Becset arra, hogy az aranykivitelt árúmegállító joga révén egészen magához ragadja. Viszont ez az intézkedés hozta létre Magyar- és Csehország szövetségét, a melynek éle épen Bécs árúmegállapítása ellen irányult. Innen az együttes fellépés az . osztrák intézkedésekkel szemben. Ez az együttműködés 1329-ben valutaegységre is vezetett, a mely azonban 1338-ban a tiszta aranyvaluta életbelépésével ismét megszűnt. Akkor Magyarország aranytermésének megfelelően teljesen függetlenítette magát Csehország pénzügyi politikájától is. A magyar aranytermelés olyan nagy hatással volt még a külföldre is, hogy a XIII. század végén és a XIV. elején a magyar arany kivitelének csökkenése lényegesen hozzá-16*