Századok – 1921-1922
Történeti irodalom - Michel; Karl: Das Opus Tripartitum des Humbertus de Romanis O. P. Ism. Tóth László 103
<103 TÖRTÉNETI IRODALOM. altaristák, primissariusok és káplánok már aránylag szerény javadalmazással bírtak, közülök már csak 14% adózott az I. kulcs szerint, 62% a II. és 24% a III. kulcs szerint. Még kevésbbé volt kielégítőnek mondható a viceplebani anyagi helyzete, a kik közül csak 12% tartozott a II. adóosztályba, a többinek évi jövedelme mind alul maradt a 25 r. forinton. A klérusnak kétségkívül legsanyarúbban javadalmazott tagjai a capellani plebani és az adiutores divinorum voltak, a kiknek valamennyiöknek, igaz, hogy mindössze 10-en voltak az egész egyházmegyében, az évi jövedelme 25 r. forinton alul maradt. Ezeknek a kisebb egyházi javadalmasoknak a helyzetét azonban nagy mértékben javította az a körülmény, hogy rendesen több kisebb javadalmat cumuláltak, a melyek együttvéve már tűrhető megélhetést biztosítottak birtokosuknak. Ennek figyelembe vételével tehát a wormsi egyház> megyében nemcsak a városi, de a falusi papság gazdasági helyzete is kielégítőnek volt mondható. Nem csekély érdeme téhát Eberhardt munkájának, hogy kutatásainak meggyőző eredményével sikerült kimutatni azon eddig általánosságban szerte hangoztatott elmélet tarthatatlanságát, mintha a reformatio gyors elterjedésének oka mindenütt az alsópapság sanyarú gazdasági helyzetében volna keresendő. Dr. Tóth László. Bertha Birckman: Die vermeintliche und die wirkliche Reformschrift des Dominikanergenerals Humbert de Romanis. Berlin und Leipzig, 1916. Walter Rotschild. 8° 68 1. (Abhandlungen zur mittleren und neueren Geschichte Heft 62.) Karl Michel : Das Opus Tripartitum des Humbertus de Romanis. 0. P. Oberwarth (Felsőőr), 1920. Im Selbstverlag des Verfassers. 8° 47 1. Még a középkor számos, mélyreható világtörténeti jelentőséggel bíró zsinatai közül is bizonyos mértékig kiemelkedik az általa megoldandó feladatok nagysága és egyetemessége által az r274-iki II. lyoni zsinat. Három, az egész keresztény világra nézve egyformán kiváló jelentőségű kérdés volt az, a melyet a pápa eléje, mint megoldandókat tűzött : Egy nagyszabású kereszteshadjárat megindítása a mindjobban szorongatott Szentföld felszabadítására ; a görög egyházzal való unió megteremtése és az egyház belső reformja. Hogy az 1274 május elején megnyílt zsinatnak rövid két hónap alatt sikerült e három rendkívül bonyolult kérdés közül kettőt, az uniót és a kereszteshadjárat megindításának elhatározását megoldani, az kétségkívül jól előkészítettségének volt az eredménye. Valóban X. Gergely röviddel a Szent-