Századok – 1921-1922

Történeti irodalom - Baranyai Zoltán: A franczia nyelv és műveltség Magyarországon. XVIII. század. Ism. Birkás Géza 92

<93 TÖRTÉNETI IRODALOM. válóban nem mondható teljesnek és pedig nemcsak az idézett sorokban megjelölt ok miatt, hanem azért is, mert szerzőnk a rendelkezésre álló anyagot sem dolgozta fel teljesen és számos könnyen hozzáférhető jellemző adat kerülte el figyelmét. íme a fontosabbak : A franczia nyelven író főrangú magyarok sorából hiányzik II. Rákóczi Ferencz franczia nyelvű irodalmi működésének s a franczia műveltséghez való viszonyának ismertetése. A francziául tudó és író piaristák közt nem említi Cörver Jánost, a »Pédagogie chrétienne« szerzőjét, sem Bajtai J. Antalt, a kiről tudjuk, hogy Párisban, Hollandiában, Németországban Barclay gróf név alatt szerepelt, ép úgy nem említi a pesti piaristarendház franczia abbéjának, Potonnak nevét sem, a kinek mint alapítónak arczképe ma is a rendi könyvtár falát díszíti. Elkerülték figyelmét a Magyarországon utazó külföldiek leírásai, így például nem ismeri Risbeck »Briefe eines reisenden Franzosen« cz. érdekes munkáját (egy idézetet kőzöl belőle Wiesner után, a Névmutatóból hiányzik), melyben elfrancziásodott főuraink életmódjára, az eszterházai kastélyra s a censurára vonatkozólag érdekes dolgokat talált volna. Ép úgy nem ismeri Feller abbé munkáját sem, a ki két évig élt hazánkban s a kinek feljegyzései szintén bővelkednek tanulságos művelődéstörténeti adatokban. Helyén lett volna ismertetni a magyar tudós társaság felállítására vonatkozó törekvéseket is (Bessenyei, Baranyai-Decsi), melyeknek mintaképéül a franczia nyelv s a franczia akadémia szolgált, valamint általában a XVIII. századi magyarok felfogását a franczia nyelvről s a franczia műveltségről és pedig ép úgy lelkes tisztelőik, mint ellenségeik nyilatkozatai alapján. (Bessenyei, Péczeli, Kazinczy, Benyák, Baranyai-Decsi) stb. A kultúrhatások sorában megemlíthette volna, hogy az eszterházai kastélyon kívül főleg Mária Terézia uralkodása alatt számos franczia stílben épült s franczia ízléssel berendezett kastély keletkezett hazánkban színházzal, narancs- és pálmaházzal, eremitage-zsal s a franczia kertművészet egyéb sajátos alkotásaival. Gróf Teleki Sámuel útinaplója mellett kitérhetett volna egyéb Fr?,ncziaországban utazó magyarok, mint Berzeviczy Gergely, Sándor István stb. útleíró műveinek ismertetésére. Gróf Fekete Jánosnak egy külön fejezetet szentel felhasználva az eddigi kutatók adatait s nem méltányolva eléggé Feketének az Akadémiában lévő kéziratos műveit, melyeket sem Morvái, sem Kont nem részesítettek kellő figyelemben. Tanulságos lett volna szerintem a Magyarországon franczia nyelven s külföldön magyar szerzőktől ugyané nyelven meg-