Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Iványi Béla: A győri székeskáptalan régi számadáskönyvei. Ism. Patek Ferencz 71

5S TÖRTÉNETI IRODALOM. lefolyt csaknem ötven nyugodt és aránylag kedvező esztendő szorgalmas munkája után is óriási feladatok várnak, a melyek minden rendelkezésre álló munkaerő lehető intensiv kihasználását teszik szükségessé. Különösképen pedig a magyar egyháztörténetem területe, még az utóbbi esztendők igen tiszteletreméltó és értékes munkálatai után is, nagyon sok fontos és nagyterjedelmű feladatot tartogat történetíróinknak, s az ezen a téren végzendő munka szervezése és irányítása egyik legszebb, legnemesebb czélja lehet az új alakulásnak. Reméljük, hogy a felolvasások, melyeknek első száma előttünk fekszik, lényegesen hozzá fognak járulni e feladatok méltó megoldásához. • Iványi Béla dolgozata csak részben egyháztörténeti jelentőségű, érdekli az a politikai és a művelődéstörténetet is. Egyháztörténeti annyiban, hogy a forrás, a melyet megfelelő részletezéssel, alapossággal tulajdonképen először mutat be, a győri székeskáptalan számadáskönyvei, egyik legrégibb és legtekintélyesebb egyházi alapításunkból származik, s természetesen tanulságos annak belső szervezetére, vagyoni viszonyaira, jövedelemkezelésére vonatkozólag is. Meg kell ugyan mondanunk, hog}* e számadáskönyvek, a mennyiben azt a szerző bemutatásából következtethetjük, nem bővítik lényeges vonásokkal azt a képet, melyet egy magyar káptalan középkori vagy hitújításkorabeli életéről magunknak eddig alkothattunk. De ha majd egyszer valaki az egyházi alapítások életét összefoglalóan akarja bemutatni, e munkájában kétségtelenül igen becses forrást fog találni a számadáskönyvekben. A politikai történet különösen azoknak az adatoknak veszi majd hasznát, melyeket a feljegyzések a fejedelmi személyek, követek, méltóságviselők utazgatásaira, a nekik adott ajándékokra vonatkozólag tartalmaznak. Végül a művelődéstörténelem minden ága gazdag adathalmazt talál majd e számadásokban ; a tanítás, művészet, orvoslás, gazdálkodás, ipar, kereskedelem történetére vonatkozólag már e rövid bemutatásban is találunk érdekes adalékokat. Különösen érdekesek, a mit a szerző a számadáskönyvek alapján s a győri iskolázásról, nevezetesen a scholarisokról, az azok által végzett munkákról és a nekik különböző czímeken kiutalt díjazásokról elmond. Találunk adatokat a káptalan bandériumára és az általa — legalább is részben — fenntartott katonai erődre, s a káptalan más, a honvédelem érdekében tett kiadásaira vonatkozólag is, bár ezek az adatok aránylag kisebb jelentőségűek. A szerző előadása végén a számadáskönyvek külsőségeiről, terjedelmükről, beosztásukról is beszámol. Összesen három, jelentékeny terjedelmű kötetről van szó. Ezekből kiviláglik, hogy a