Századok – 1919-1920
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34
55 MÁLYUSZ E. - TÚRÓCZMEGYE VÁMHELYEI ÉS FORGALMA A KÖZÉPKORBAN. előbb is, csak nem volt gondozva. Különben a középkorban a forgalom olyan kezdetleges s hozzáférhetetlen utakon, sőt ösvényeken is le tudott bonyolódni, a melyeken ma az már nem volna lehetséges. Alútnak számították még a Dubától Szklenóig (Zlemanlehotha), Körmöczbányáig s a Lehotából Feketeerdőbe vezető utakat is. A mint manapság a vasútpolitika a régivel szemben merőben új irányt képes szabni a forgalomnak, épen ilyenféle fejlődést állapíthatunk meg már a középkorban, természetesen jóval primitivebb viszonyok között, a kereskedelmi forgalomnak az utakra gyakorolt hatását illetőleg is. Bizonyos ugyanis, hogy a körmöczbányai út folytatásának Mosócz— Blatnicza—Szklabina—Kisselmecz közötti része már sokkal korábban használatos volt mint a Szentmárton felé vonuló. Hiszen az előbbi szakasz, melynek kezdetben szintén magna via a neve,1 egyes részeit, pl. a szoboszló—neczpálit, már 1323-ban »antiqua «-nak nevezik,2 a mely a szomszédos Liptóval biztosította az összeköttetést. Az első lakott helyek is sorban ezen út mellett tűnnek fel. A midőn azonban a letelepedés a hegyek keleti alján befejeződött s a fennsík kevésbé termékeny középső részére került a sor és ezzel egyidejűleg az Anjouk alatt szabadabb lélegzethez jutott a külfölddel a forgalom, ennek iránya is — a viszonyok hatása alatt — Liptó felől, keletről Trencsénmegye felé fordult el. Ennek a fejlődésnek, a mely felemelte Zsolnát, köszönhette -— szerényebb méretek között -— Szentmárton is fellendülését jólétét, s biztosította a fejlődés ezen irányát az a rendelkezés is, a mely, vámhelyet állítva itt fel, sanctionálta a kereskedők erre jövetelének kényszerűségét. A korábbi út jelentőségét ezzel elveszítette ; csak a szomszédos falvak népe közlekedhetett rajta. A harmadik nevezetes út a Nagyszombatból Rózsahegyen át Kassa, illetőleg Árvamegyén keresztül Lengyelország felé vonuló volt. Ebből a főútból Nyitramegyéből kétfelől ágazott be az út Turóczba. A délibb ágnál Nvitrában Nádasér volt az utolsó vámhely,3 míg Turóczban a vámszedő Rudnán tartózkodott. Rudna és Tótpróna között Farkashegy felé »falsa et obliqua via« van, ellenben a közút 1 1263. Zábomál, Fejér. i. m. V. i. 326. skk. 1. —- 1274. Jeszennél. Hazai Okmánytár. VI. k. 322. 1. 2 » . . . meta . . . descendit ad occidentem per antiquum viam.« Eredeti Beniczky cs. Ivtára (Pribócz). Jelzete nincs. 3 Wenzel G. : Nyitra vármegyének XV. századbeli vámhelyei. Krt. a tört. tud. köréből. II. k. 2. sz. 6. 1.
