Századok – 1919-1920

Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34

TÚRÓCZMEGYE VÁMHELYEI ÉS FORGALMA A KÖZÉPKORBAN. 51 lították.1

A Thurzók kezdetben előbb Körmöczbányára, majd innen a főúton északra vitték s azután a Boroszló— Kassa közötti úton nyugatra. 1496-ban Körmöczbánya megkerülésével Stubnyára vágtak egy rövidebb utat.2 A szállításnál azonban vámmentességet élveztek a rézszállítmányok,3 azért ezek egyáltalán nem is szerepelnek az 1522-i feljegyzésben . Említés van ellenben másféle, kisebb rézszállítmányokról, a Kisfátra Turóczmegyében fekvő kisebb falvaiból, különösen Turócz- és N3T

itramegyék határáról. Arról a vidékről, a melyen már Róbert Károly idejében folyt a Divék nemzetség birtokain bányászat, aranymosás, s a hol ez a foglalkozás létet adott a Németpróna körüli német telepeknek is.4 Ezen a vidéken, a Turócz folyó mellékvölgyeiben, ma is vannak nyomai az egykori bányászatnak.8

Az egyes helyekről a következő szállítmányok érkeztek : Briestie 6 szekér Slovian 2 ló Ivanczyna 5 » Suburbium (Znió-Ja.seno we 8 » váralja) 3 szekér Kevicz 3 • Szentmihály .... 5 » Kóstyán 3 0 Tótpróna 6 » Liesstna 4 » Zsámbokrét .... 10 » Nincs tudomásunk, hogy valahol Nyitramegyében lettek volna rézbányák s különben akkor is a rezet délről a sokkal közelebb fekvő úton, a Nyitra völgyében, szállították volna északra. Kétségtelen, hogy a jelzett falvak nemcsak valamely közbeeső állomást jelentenek, hanem maguknak a bányáknak a helyét. Ezt az állításunkat igazolja az a tény is, hogy a falvak egy része korántsem a fő közlekedési vonal mentén, hanem már a hegyek között, Nyitramegye felől a legmegközelíthetetlenebb helyen van. Megállapításunknak annyiban tulajdoníthatunk fontosságot, hogy így kitűnik, hogy nemcsak nagyvállalkozók termelték ki a rezet hazánk-1 Wenzel G. : A Fuggerek jelentősége Magyarország történetében. Budapest. 1882. 38. skk. 1.—Divéky A.: Felső-Magyarország kereskedelmi összeköttetése Lengyelországgal. Budapest. 1905. 23. skk. 1. 2 Krizskó P. : A körmöczi régi kamara és grófjai. Ért. a tört. tud. köréből. VIII. kötet. 10. sz. 41. 1. 3 V. ö. Wenzel i. m. 85., 131., 109. 1. 4 Wenzel G. : Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest. 1880. 318. 1. •— Tagányi K. : Nyitramegye német telepeinek eredete. Századok. 1880. évi. 64. skk. 1. • Péch A. : Alsó-Magyarország bányamüvelésének története. Budapest. 1884. I. к. 2. 1. 4*