Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 524

24 A TUD- AKADÉMIA KÖZÉPKORI KÖZLÉSI SZABÁLYZATA. 15. A más oklevél szövegébe foglalt (átírt, megerősített stb.) okleveleket az átíró levélből kiemelve, külön a chronologikus sorrendben őket megillető helyen közöljük az átíró oklevél megfelelő helyén zárjelben foglalt pontos utalással. A végrehajtásról szóló jelentésbe (relatoria) foglalt s avval szorosan összefüggő mandatumok, valamint a kivonatos insertumok az ilyeneket magukban foglaló oklevelek szövegében közölhetők, még pedig a teljes szövegű oklevelek külön bekezdéssel. Kivonatukat a tartalommutatóban (summarium) okvetlenül és lehetőleg a szövegben a chronologikus sorrend megfelelő helyén is közölni kell. 16. Az okleveleket mindig teljes szövegükben, csonkitatlanul, a hozzájuk tartozó czímzéssel és a rajtuk található, tartalmukkal összefüggő feljegyzésekkel együtt kell közölni. 17. A szövegben középkori időszámítással kifejezett dátumokat s egyéb időmegjelöléseket feloldjuk s a szöveg szélén kiemelve, okleveleknél a regestákban is feltüntetjük. 18. Oklevélkiadványokban az oklevelekből a dátummal és a kibocsátó nevével kezdődő s az oklevél tartalmát magában foglaló rövid, de szabatos kivonatot (regesta) kell készíteni s ezt a megfelelő oklevél élén közölni. 19. A közölt források külalakjára és provenientiájára (íróanyag, pecsét, író személye, eredeti kézirat, átiratok, másolatok, kiadasok stb.), valamint a kritikájukra vonatkozó palaeographiai, diplomatikai és bibliographiai apparatust a szöveget megelőzőleg (okleveleknél a regesta, más forrásoknál a czím után) vagy indokolt esetben a szöveg végén eltérő betűtypussal adjuk. 20. A tartalommal összefüggő tárgyi magyarázatokat és megjegyzéseket a szöveg után vagy a szöveghez fűzött jegyzetekben adjuk. 21. Minden kötethez a) név- és tárgymutatót (index), b) szómutatót ( glossarium) és c) tartalommutatót (summarium) kell készíteni. a) A kimerítő név- és tárgymutatóba vezérszavakul fel kell venni a közölt forrásokban előforduló összes tulajdonneveket közelebbi meghatározással (pl. szn. = személynév, cs. = család, f. = falu) és minden politikai-, társadalom-, gazdaság-, egyház-, jog-, had-, művészettörténeti vagy bármi más szempontból fontos tárgyat (köznevet) eredeti latin alakjában (pl. comes castri, iobagio.servus, mansio, aratrum, marca, denarii Viennenses, dos, ius patronatus, vexillum, pallium, dalmatica, libri stb.) szűkség esetén utalásokkal az összefoglaló magyar vezérszavakra (pl. társadalmi osztályok, pénznemek, egyházi szerelvények stb.). A személyi adatok, terjedelmesebb korszakot felölelő kötetnél pedig egyéb adatok korát is évszámmal jelezzük (pl. Gyula 1075 . . . , comes palatínus 1075 • • • > I2

3° 1352 . . . , mansio 1091 .... 1212 . . . , 1289 . . . , 1301 . . .). b) A szómutatóba betűrendbe szedve felvesszük a forrásokban előforduló magyar és más vulgaris (német, szláv stb.) szavakat eredeti alakjukban minden változtatás nélkül. A különféle alakban előforduló neveket és szavakat (pl. Durs, Ders és Dersy ; Sunad és Chanad ; zigeth, scigeth, sziget) úgy a név-és tárgymutatóban, mint a szómutatóban egy czímszó alá kell összeszefoglalni, az eltérő alakoknál megfelelő utalással (pl. Scigeth ld. Sziget ; Zigeth ld. Sziget ; Sziget sciget, zigeth . . .). c) A tartalommutatóba felveendő a források czíme és az esetleges fejezetczímek a kiadványban adott sorrendben ; oklevélkiadványoknál az összes oklevelek regestái szoros chronologikus sorrendben. I cmrrrui U -