Századok – 1919-1920
Tárcza - Juhász Kálmán: A pápai főesperesség a török uralom után 522
Tárcza. A pápai főesperesség a török uralom után. A török hódoltság utáni időszak egyházi viszonyait föltüntető kútfők, az egyházlátogatási naplók, jórészt kiadatlanul és fölhasználatlanul — sőt egyetemes hazai történetirodalmunk előtt ismeretlenül — levéltárakban lappanganak. E gyér emlékek elénk varázsolják ama korszak vallási helyzetének hű képét. Ennek úgyszólván teljesen ismeretlen részletei egyaránt érdekesek és tanulságosak a katholikusokra és protestánsokra nézve. A katholikus főesperesek ugyanis fölkeresték a protestáns községeket, plébániákat is és ezekről szintén jelentést tettek. A pápai főesperességben a török uralom után a protestáns helységek fölülmúlták a katholikus falvakat. Az 1698-ban canoni látogatást végző Mikes Ferencz főesperes jegyzőkönyve ezért csaknem jelentőségteljesebb a protestánsok egyházi viszonyaira, mint a katholikusokéira.1 Egyházlátogatása 10 napot vett igénybe: június 3-tól 12-ig tartott. Az egész főesperesi kerületben — melyhez pedig 17 plébánia és 22 fiókegyház tartozott — egyetlenegy katholikus papot talált.2 Három helységet licentiatusok administrálnak. A többiekben »prédikátor«-ok működnek. A licentiatusok és »prédikátor«-ok a plébános hivatalával és lakásával (a plébánia-épülettel) együtt átvették jövedelmét és stólajárandóságait. Az utóbbiak nagyjában ugyanazok voltak az egész vidéken, a katholikusoknál és protestánsoknál egyaránt. A nagyszőllősi evangélikus »prédikátor«, Szabó György stólailletékei pl. a következők : keresztelésért 1 kenyér, 1 A veszprémi püspöki levéltárban : Visitatio ecclesiarnm et parochiarum in archidiaconatu Papensi in Cottu Wesprimiensi existentium. 2 Sőt előfordult ugyanebben az időszakban — Keresztély Ágost szász herceg, győri püspök főp-'sztorkodása alatt (1695—1725), — hogy az egész archidiaconatus területén egyetlenegy katholikus pap sem volt. Győri püspöki levéltár ; Acta dioec. sub Christiano Augusto.
