Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Új Magyar Szemle 517

520 TÖRTÉNETI IRODALOM. 520. zett, még pedig a Kaukázus vidékén, az V. és VII. sz. között. A bolgár kérdés ezen beállítása megoldja a hűn kérdést is : azok a bolgárok, kik Attila halála után a Fekete-tenger északi partján szerepelnek, a húnok töredékei. A hún-magyar rokonság hite úgy keletkezett, hogy a magyar földmívelésre tanító bolgárok egyes törzsei beolvadtak a magyarba s e hitet köztük elterjesztették. — Pivány Jenö. Palmerston és a magyar forradalom cz. alatt Ch. Sprox­ton, P. and the hung, revolution cz. könyvét ismerteti, melyben S. kimutatja, hogy Alter, Die auswärtige Politik d. ung. Revolution czímű müve egyes eredményeit koholt okmányokra alapítja, továbbá, hogy Palmerston Magyarország elszakadását nem kívánta, mert Oroszország sakkbantartására szüksége volt erős Ausztriára. Ugyanez okból kívánta az Ausztriát gyöngítő Lombardia elválását. A ma­gyar ügy bukása és Ausztria megerősödése után azonban ember­szeretetből segítette az emigránsokat. — A világpolitikai helyzet cz. névtelen czikk az orosz kérdéssel foglalkozik. Október. Primipilus. A székely hadosztály és székely nemzeti tanács. Az októberi forradalmat követő időben alakult a székely nemzeti tanács, a résztvevők nem nagy egyetértése mellett, tanács­kozásaiban a legkülönbözőbb tervek merültek fel Erdély megmenté­sére. Márcz. 21. után Székely Tanácscsá, majd Székely Szovjetté alakult át, de működése teljesen jelentéktelen volt. A hadosztály 1918 karácsony táján alakult, a czikkíró szerint 10.000 kitüncen felszerelt, Ugrón szerint 4—7000 rosszul felszerelt katonája volt. A czikkhez ugyanis Ugrón Gábor jegyzeteket írt.-—Kmoskó Mihály. A tót-kérdés történeti mérlege. A tót nemzetiségi kérdés az 1836. nyelv­törvénynyel kezdődött. A nationalista mozgalom hordozói a luthe­ránus kisebbség. Az autonomia eszméjét először az 1848 máj. 10-iki liptószentmiklósi gyűlés veti fel. Az absolutismus csehesít, a provi­sorium tótosít. Az alkotmáiwos kormányzat főhibája az 1868. évi XLIV. t.-cz. végre nem hajtása, a magyar nyelv erőszakolása iskolá­ban és közigazgatásban, később az egyházpolitikai törvények. Massaryk agitatiója, a helytelen magyar politika 1905 óta és a hábo­rús szenvedések sem rontottak annyit, mint Jászi tájékozatlansága és a pesti cionisták pánczélvonatai. Jellemzi az épen nem lelkesen fogadott csehek kormányzását, kik a tótokat elidegenítették ma­guktól. — Divéky Adorján. Egy lengyel publicista a magyar-lengyel viszonyról cz.-mel Worcell gróf újságírói működéséből (1849 nyarán) idéz magyar-lengyel szövetséget történeti alapon propagáló része­ket. — Széki Andor : Benes gyűrűje czímen a kis ententeról számol be. — Kádár Lehel, Pázmányról emlékezik meg. November. Charmant Oszkár. Az októberi forradalom után. Leírja bécsi követté való kinevezését és római látogatását a pápánál és az olasz ministerelnöknél nunciatura és magyar-olasz közele­dés érdekében. — Pethö Sándor. Andrássy Gy. politikája a háború alatt. Kifejti (főkép A. Diplomatia és világháború cz. könyve alap­ján), hogy A. részvétele a kormányban az olasz-, lengyel- és belpoli­tikai kérdéseket kedvezően oldotta volna meg. Jellemzi A. politi­kai tehetségeit. — Bajza József. IV. Károly és a délszlávok. Az ural­kodó politikájának igazolása erkölcsi, közjogi és politikai szempont­ból. Visszautasítja Lakatos Sándor állításait. A magyar politika hibája az 1868-iki kiegyezés és a horvátok háttérbeszorítása volt, különösen a háború előtti időben a délszláv érzelmű horvát-szerb coalitio javára. — Fest Aladár. Fiume és Magyarország. Fiume, a XIII. sz.-ban birodalmi hűbér, Nagy Lajos alatt kerül először ha-

Next

/
Thumbnails
Contents