Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Új Magyar Szemle 517

TÖRTÉNETI IRODALOM. 519. gazdálkodását, az agárreformot s a ponstituante-ra való választások kiírását, az egymást követő Protió és Vésnie kormány működését s az alattuk elharapózott bolsevismus túlkapásait. Az új államnak a békeconfenrentián való szerepléséről szól aztán és a Frankpárti emigránsok mozgalmáról. Végül megállapítja, hogy Jugoszlávia soha együtt nem élt népeket foglal egybe, az egyesüléskor kötött határozatokat senki meg nem tartja, a consolidatio felé másfél év alatt egy lépés sem tétetett, az együtt élő nemzetek közti ellentétek megmaradtak s ezek közül különösen a horvátok védték önállóságukat. — Observer. A londoni tárgyalás czímen az angol kormány tárgyalásait ismerteti az orosz szovjetkiküldöttekkel. — В alla Antal. Kautsky Wie der Weltkrieg entstand cz. könyvét ismerteti. Aug. Kádár Lehel. Az augusztusi puccs. Az első részben az 1919 aug. 6. ellenforradalom előtörténetét, végrehajtóit, programmja kialakulását és a puccs lefolyását mondja el, a Peidl-kormány lemondásáról szóló jegyzőkönyv közlésével. A második részben Friedrich I.-t, Bleyert és Csilléryt jellemzi. — Bodor Aladár. Az erdélyi lélek. Megállapítja, hogy a magyar nemzet a háború kitöréséig nem volt »teljes integer nemzetegyéniséggé« kifejlődve. Az erdélyi lélek szerinte a természeti factor folytán alakult azzá, a mi ma. Magyarországot ez az erdélyi elem fogja megmenteni. — Dávid Lajos. Magyar középiskola. II. rész. A középiskolai reform irányítójává a középiskola történetéből levont tapasztalatokat akarja tenni s ezért néhány vonással vázolja ezt. — Kádár Lehel. Stromfeld és a népbiztosok. Stromfeld, Ágoston és Nyisztor lélekelemzését adja. — Lendvai István felhívja a közönség figyelmét Thomas Mann Betrachtungen eines Unpolitischen cz. művére. Neubauer Gyula pedig Helfferich Der Weltkrieg-jét ismerteti. — Lyka Károly Benczúr művészete méltatásához rövid életrajzot csatol és B. hatását a magyar festészetre jellemzi. — Szeben Pál. A német földbirtokpolitika a forradalom óta cz. czikkében ismerteti a német agrármozgalmakat s összehasonlítja a magyar földreformmal. Szept. Pallavicini György őrgróf. Az októberi összeomlás előtt. Egykorú naplófeljegyzései alapján leírja a bolgár capitulatiót követő fáradozásait Svájczban, a királynál és a magyar pártpolitikusoknál. Okt. elején lehetett volna tárgyalni az angolokkal, de Burián felelete Amerikának bizalmatlanná tette az Amerikára féltékeny entente-ot. A magyar pártok közül a radikális párt oka, hogy nem lehetett októberben menteni, a mi még menthető volt. —. Si gray Antal. Nyugatmagyarország az ellenforradalomban. A tanácsköztársaság bukása után innen indul ki az ellenforradalmi szervezkedés, első sorban a nemzeti hadseregé. Fontos volt, hogy az oláhok elől idemenekülhetett minden menthető vagyon. Azután áttér az osztrák aspiratiókra, s e földdarab világpolitikai jelentőségét fejtegeti. — Balanyi György. Czernin békepolitikáfa. Cz.-t mint »békeministert« s könyvét »Im Weltkriege« ismerteti. Cz. politikáját elítélő végeredményre jut. A könyv igazolás akart lenni, czélját azonban nem éri el, újat pedig nem ad. — Bródy Miksa. Károlyi M. sváfezi szerepléséről. Legérdekesebb része a czikknek Károlyi találkozása a berni franczia követtel. Károlyi maga semmisítette meg franczia összeköttetéseit Guilbeaux franczia újságíróval való érintkezésével, kinek végzetes hatása volt Károlyi balrakanyarodására. — Gombocz Zoltán. Bolgárok és magyarok. Megállapítja, hogy miben áll a magyar-bolgár kapcsolat : a bolgártól tanulta a magyar az állattenyésztést és földmívelést. A magyar a keleti bolgárokkal érintke-