Századok – 1919-1920

Történeti irodalom - Folyóiratszemle - Österreich - 515

TÖRTÉNETI IRODALOM. 515 meg is indul a gyártás, de mindjárt nehézségek támadnak egyrészt a háborús állapot miatt, másrészt mert a szükséges nyersanyag, főleg Eupatorium cannabinum, Bécs környékén nem volt kellő menynyiségben begyűjthető, messzebbről, főleg Magyarországból pedig a szállítás nehézkes és költséges volta miatt nem lehetett elegendő mennyiséget előteremteni. így Angelo nem tudta a szerződésben kikötött quantumot szállítani és a gyárat a nyersanyaggal való ellátás könnyebbsége miatt Magyarországra akarta áthelyezni. Erre azonban már nem került a sor, mert az állam a pénzügyi krízis miatt 181 i-ben beszüntette az anyagi támogatást, a mi Angelo vállalkozásának teljes bukását jelentette. Hitelezői megrohanták, a kik elől Stájerországba menekült. De itt is hamarosan rátaláltak és még éveken át zaklatták különböző elszámolások miatt. A gyár épületét a kincstár saját javára értékesítette és az egész vállalkozásból nem maradt egyéb, mint Angelo névtelenül megjelent füzete : »Beschreibung einer Methode aus inländischen, zum Theile wildwachsenden Pflanzen, eine der Baumwolle ähnliche Wolle zu bereiten«, a melyet a kormány adott ki 1812-ben. (Magyar történeti szempontból érdekes Hofman következő, minden utalás nélküli megjegyzése : »Ein ähnliches im Jahre 1811 in Ungarn von Georg Mainel geplantes Pflanzenwollfabriksunternehmen stand mit dem Angelos nicht in Verbindung.« MIÖG. XXXVIII. S. 460.) — J. Loserth. Zur Blutbeschuldigung der Juden in Schwaben 1429. Három nyilvánvalóan magyar levéltárból előkerült oklevelet közöl, a melyek idáig csak regestában voltak ismeretesek (v. ö. Regesta imperii XI Nr. 7726, 7728 és 7752 ; továbbá Z. f. G. d. Oberösterr. N. F. 3. S. 443) és a sváb földön 1429-ben lejtászódott zsidóüldözésre vonatkoznak, a mely a vérvád gyanúja miatt tört ki. Az első oklevélben, mely 1430 augusztus 9-én kelt Bécsben, Zsigmond a konstanzi, ravensburgi, überlingeni, lindaui és merseburgi zsidók felett teljhatalmat ad Konstanz városának. A második, ugyanaz nap kelt oklevélben, a mely igen jellemző Zsigmond pénzügyi helyzetére, értesíti Konstanz városát, hogy a zsidók váltságdíjából még hátralévő 5000 frtot már felvette a pozsonyi polgároktól, ezért Konstanz ezen összeget a pozsonyi polgárok megbízottjának, Tybold Wernitzernek fizesse meg. A harmadik kísérő levél Tybold Wernitzer számára, a ki »in unsern geschaffen und handlungen nemlich uns etwenk gewandes und andrew kauff manschacz ezu kauften und ezu unsern grossen notdurft in unser kunigreich kenn Ungern zu bringen.« (MIÖG. Band XXXVIII. S. 474.) — Heinrich Ritter von Srbik egy, még az összeomlás előtt kelt bírálatában, igaz elismeréssel üdvözli Szekfü Gyula munkáját (Der Stadt Ungarn 1918), a mely »ein Werk voll reichster Kenntnis, voll feinsinniger Gedanken, selbständiger Auffassung und frei von aller Masslosigkeit«, épen azért különösen alkalmas, hogy eloszlassa azokat a sajnálatos félreértéseket, a melyek idáig az osztrák és magyar historikusokat és közjogászokat egymástól elválasztották. Österreich. I. Jahrgang. Heft 3. Ludwig Bittner. Friedrich Theodor Vischer über Österreich. Ismerteti a jeles német költőnek és aesthetikusnak véleményét Ausztriának a német birodalomhoz való viszonyáról 1848—71 között. Er. Th. Vischer a nagynémet és demokratikus politika híve. Szerinte az egységes Ausztriának okvetlenül csatlakoznia kell a német birodalomhoz, de ennek előfeltétele Ausztriában a demokratikus alkotmány megteremtése és az öntudatos állampolgári nevelés, valamint a polgári és katonai corruptio kiirtása. 33«