Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

482 DR. REISZIG EDE. szerencsétlen csatában két fivérével együtt török fogságba. került.1 Ezután hosszú ideig nincs róla hír. Bertucci perjelsége alatt a magyarországi rendtartomány helyreállítására is történtek némi intézkedések. Az ekkor meglevő soproni rendház iránt Rudolf király ismételten kimutatta jóindulatát. 1593-ban megerősíti a Mátyás király­tól 1483. évi május hó 16-án nyert kiváltságlevelet, a mely­ben a király elrendelte, hogy a soproni praeceptorátushoz tartozó Bő, Damonya, Keresztény és Lócs helységekben levő birtokrészeken lakó szolgákat és jobbágyokat senki le ne tartóztassa és felettük ne ítélkezzék és rajtuk semmi­nemű adót be ne hajtson.2 Ugyanezen évben a rendház prae­ceptora Palosticzai András, a győri káptalan tagja lesz, míg Ruber Pál esztergomi kanonok felveszi az esztergomi és a budafelhévizi rendház főnöke (praeceptora) czímét. A győri rendházhoz tartozó kónyi birtokot azonban Bertucci­nak sem sikerült visszaszereznie, mert Kónyt Rudolf király Kutassy János győri püspök kérésére 1593. évi július hó 19-én a győri káptalannak adományozta iskolafenntartási czélokra, egyben meghagyva a pozsonyi káptalannak, hogy a győri káptalant Kóny birtokába iktassa be.3 Hogy mily zavar és bizonytalanság uralkodott már ekkor a lovagrend magyarországi birtokait illetőleg, legjob­ban mutatja Ruber Pál 1598-ban kelt levele, a ki mint az esztergomi és budafelhévizi ház főnöke így czímezte magát : Magister Cruciferorum S. Trinitatis et S. Stephani Regis de Calidis Aquis prope Strigonium.4 1543-tól, mely évben Eszter­gom török kézbe került, 1598-ig mindössze 55 év telt el s e félszázad alatt az egyes rendházak neve is feledésbe ment. Ruber Pál, a ki az esztergomi és a budafelhévizi rend­ház főnöki czímét viselte, Ottlyk Mártontól6 arról értesült, 1 Radoslav Lopasic : Spomenici Hrvatske Krajine. Monu­menta Spectantia Históriám Slavorum Meridionalium. XV. 195—196. 2 V. ö. Századok. 1910. évi. 635. 3 Győri káptalan magánlevéltára. Cimeliotheca. IX. 731. 4 Az egyik esztergomi rendház Szent István királyhoz volt czímezve, a budafelhévizi pedig Szent Háromság tiszteletére épült. E két convent már 1377-ben egyesíttetett. s Ottlyk Márton alkalmasint egy személy azzal a György fia Márkus fia János fia Mártonnal, a ki a család közlése szerint 1590-ben alországbíró volt. Róla azonban Nagy Iván munkájában nem találunk adatokat. Családi közlés szerint ennek a Mártonnak fia János 1664-ben Trencsén vármegye első alispánja és a vármegyei hadak kapitánya volt. Az utóbbi Nagy Iván szerint (VIII. kötet 305.) már 1650-ben előfordul s 1661-ben Trencsén vármegye alis­pánja s 1662-bcn követe volt.

Next

/
Thumbnails
Contents