Századok – 1919-1920
Értekezések - MÁLYUSZ ELEMÉR: Turócz vármegye vámhelyei és forgalma a középkorban 34
42 MÁLYTJSZ ELEMÉR. a melyet a főispán, illetőleg a közigazgatási hatóság, maga a megye gyakorolt, jóllehet a jövedelem már a maga teljes egészében a vámtulajdonosé volt. Ezért adhatott parancsot Baliczki János főispán 1461-ben a szklabinai várnagynak s az összes vámszedőknek, hogy a rózsahegyiektől ne merjenek vámot szedni,1 ezért volt jogában a megyének a vámot királyi parancsra lefoglalni2 vagy máskor mentességet adni, illetőleg biztosítani.3 Ezek az elvileg igen szép és helyes intézkedések azonban veszedelmes következményekkel járhattak s ebben a pontban lesznek igazán jellemzők a középkori közigazgatásra. Zsigmond a turóczi főispánságot Szklabina várához csatolta 1410-ben,4 a mikor a várat elzálogosította Baliczki Jánosnak. így a főispán az alispánnal, familiarisával, a ki legtöbbször várnagya is volt,5 mint vámtulajdonos önmagát ellenőrizte. A központi hatalom, a mikor számolnia kellett valamely vár elvesztésével, tudatosan járva el, hogy az új birtokos túlságos önállóságát megakadályozza, őt érdeksphaerájába akarta vonni, ráruházta a véngrehajtó hatalmat s ezzel mintegy királyi tisztviselővé tette. E nagy czél mellett természetesen háttérbe kellett szorulnia a kisebb jelentőségüeknek, mint a vámügyeknek. A középkori közigazgatásban megnyilvánuló egyensúlyozó művészet úgy segített helyzetén, hogy az egész rend fel ne boruljon, hogy gondoskodott ellenkező kilengések lehetőségéről, a mikor a szklabinai vár nem a főispán, hanem más, magános emberekbirtokába jutott. Az 1437-i összeíró oklevél azon hiányát, hogy tarifát nem közöl, pótolja a gróf Révay levéltárban fennmaradt igen becses registrum, a melyet a szentmártoni vámszedő vezetett, feljegyezve a vámon áthaladók nevét s a magukkal vitt árúczikkek vagy tárgyak után beszedett vám nagyságát is.8 1522 október 23-án kezdődik Szaniszló vámszedő 1 Századok. 1909. évf. 875. 1. * U. o. 864. 1. 3 1491 július 28. Justh cs. lvtára, Nemzeti Múzeum. 4 Fejér i. m. X. 5. 79. 1. ' Holub J. : A főispán és alispán viszonyának jogi természete. Fejérpataky-emlékkönyv. Budapest. 1917. 193. skk. 1. * Levéltári jelzete : »Super teloniis« I. 6. — A feljegyzés czíme. a mely különben jellemző az egész stílusára, a következő : »Sub anno salutisfere incarnacionis 1522 egregii domini Nicolai comitis districtus Thurocz, necnon castelani с as tri Sklabina registrum incipit super theloneum sancti Martini per exsumptorem Stanko incipit faeliciter.« Hosszúkás negyedrét alakban, pár helyen vízfoltoktól megrongált húsz számozatlan oldalból áll. Az egész két kéz írása.
