Századok – 1919-1920
Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419
476 DR. REISZIG EDE. V. Török Bálint elpártolása után a vránai perjelség birtokai közül ugyan Csurgót a hozzátartozó uradalommal együtt megtartotta, de a perjelség Unna melléki várai (mint Dubicza) a Zrínyi-testvérek (János és Miklós) birtokában maradtak. Ezek a várak azonban az 1537—^З®években a törökök kezeibe kerültek. Török Bálint, hogy a drávántúli urakat is átpártolásra bírja, a Zrinyi-testvérekhez is közeledett, hogy őket terveinek megnyerje, Csurgó és Szent-Lőrincz visszaadását helyezte nekik kilátásba.1 A Zrinyi-testvérek ekkor nehéz helyzetben voltak. Velük legtöbbnyire János király pártján levő urak voltak szomszédosok, e mellett a törökök támadásai is szüntelen rettegésben tartották a jobbágyaikat. Sokáig haboztak tehát, 1539-ben azonban Zrínyi Miklós határozottan Ferdinánd pártjához csatlakozott. Ezzel a lépéssel teljesen megnyerte Ferdinánd kegyét, a ki bőkezűen jutalmazta szolgálatait. 1539-ben a két testvér kevéssel Katzianer meggyilkoltatása után Ferdinándhoz fordult s többek között arra kérték a királyt, hogy az auraniai perjelség ügyében állítson ki egy okmányt, a melyben kötelezze magát, hogy annak birtokait senkire se ruházza, míg a zálogösszeg nekik le nem lesz fizetve.2 Ferdinánd teljesítette a Zrinyi-testvérek kérését s 1541 jan. 18-án elrendelte, hogy a vránai perjelség birtokaiba is beiktassák a Zrínyieket.3 Ezzel a vránai perjelség birtokainak legnagyobb része a Zrínyiekre szállott. Zrínyi János felvette a vránai perjel czímet, melyet azonban nem sokáig viselt, mert ugyanezen évben (1541) Vinodol várának ostroma alatt egy jól irányozott puskagolyótól találva elesett. Halála után Zrínyi Miklós vette fel a perjel czímet s a vránai perjelség vagyonával mint a sajátjával rendelkezett. Ekkor azonban Török Bálint még életben volt, így a perjelségi uradalmak egyik legértékesebbikét, a csurgóit Zrínyi Miklós nem vehette birtokába. Török Bálint elfogatása után neje nem érezte magát biztonságban Sziget-I 1 Salamon Ferencz : Az első Zrínyiek. 283—284. Szent-Lőrincz (Szent-Lörincz-Hokri) már 1403-ban a vránai perjelség birtoka. 1450-ben is a perjelségé. Csánki Dezső : Magyarország Tört. Földrajza. II. 526. 2 Salamon Ferencz : Az első Zrínyiek. 297. 8 Salamon Ferencz : i. h. 300. 1.
