Századok – 1919-1920

Tárcza - Hivatalos Értesítő - 419

434 DR. RE ISZIG EDE. mint Verbőczy István hármaskönyve, a vránai perjelt az; ország főpapjai és a zászlósurak közé sorozza.1 Különösen érdekes e tekintetben az 1498 : XX. törvényczikk, mely a főpapság és az egyes egyházi testületek által kiállítandó bandériumokról és lovas katonaságról intézkedik. Ama 27 egyházi méltóság közül, melyet a törvény bandérium vagy lovas katonaság kiállítására kötelezett, az esztergomi érseken kívül, a ki két bandérium kiállítására volt kötelezve, csak a kalocsai érsek, az egri, váradi, pécsi és zágrábi püspökök, valamint a vránai perjel tartozott egy-egy bandériumot kiállítani, míg a többiek 200—50 lovast küldtek hadba. Ez az intézkedés legjobban világítja meg azt a nagy vagyont, a mely fölött a vránai perjel még a XV. század utolsó évtizedében is rendelkezett. Az alatt a 15 év alatt, mely Beriszló Bertalan székfoglalójától Mátyás király haláláig terjedt, sikerült a perjelnek a lovagrend birtokait helyreállítani, a melyeket a nagykirály adományai is jelentékenyen gyarapítottak. Ezt a 15 évet a magyarországi János-lovagok történetében a régi fény utolsó fellobbanásának tekinthetjük. Mátyás király halálakor a régi rendházak közül csupán : Esztergom, Glogonza (Glogovnica Belovár-Körös vármegye), Gora (Zágráb vármegye), Győr, Sopron, Székesfehérvár, Szirák állottak fenn, az utóbbi azonban inkább csak az esztergomi Szent Erzsébetről czímzett rendház tartozéka volt. A perjelség egykori székhelye, Vrána ugyan a XV, század elejétől kezdve a velenczeíek birtokában volt,2 de e vár elvesztéséért jelentékenyen kárpótolták a perjelséget nagykiterjedésű birtokai. A XV. század végén a vránai perjelségé volt Csáktornya vára (Pakrácz közelében a mai Pozsega vármegyében) Bozsjakovina vára (Belovár és Dugoselo mellett), mely azonban 1495-ben egyidőre a zágrábi káptalan birtokába jutott,3 a csurgói uradalom, a mely-1 Verbőczy : Tripertitum Opus Juris Consuetudinarii Regni Hungáriáé II. rész, XIII. czím, 6 § és II. rész LIV. czím. 2 Vránát 1402 okt. n-én adta át Bubek Imre perjel nápolyi László hadvezérének, Aldemarischo Alajosnak, a ki már az ezen évi szeptember 6-ika óta táborozott a vár környékén. Midőn nápolyi László 1409 jún. 9-én 100.000 aranyért eladta Dalmátiára való jogait Velenczének, egyúttal átengedte a köztársaságnak Zárát Pagot, Novigradot és Vránát is. A velenczeiek ezeket nyomban elfoglalták. (Kukuljevic Iván : Priorat vranski. Rad : LXXXII. 6—7. lap.) 1 Kukuljevic Ivan : Priorat vranski. Rad : LXXXII. kötet, 30. lap.