Századok – 1919-1920
Történeti irodalom - Görgey István: Görgey Arthur a száműzetésben. 1848–1867. Ism. –ch –e. 381
384 TÖRTÉNETI IRODALOM. 384 erősen korlátozták. Az emlékiratok mindamellett nem idéztek elő hangulatváltozást Magyarországban Görgey irányában, miről szerzőnek számtalan esetben volt alkalma meggyőződni. Ez késztette őt arra, hogy az 1848—49-i eseményekre, főleg Görgey Arthur szereplésére vonatkozólag lehetőleg kimerítő adatgyűjteményt állítson össze. Ez irányú tevékenységének emléke háromkötetes ismert kiadványa. (Budapest. Franklin. 1885—1888.) Az emlékiratok azonban anyagilag sem teremtettek számára biztosabb megélhetési feltételeket, úgy hogy Görgey egyéb kereset hiányában, kénytelen volt magát, részben testvérei sürgetéseinek is engedve, arra határozni, hogy a bécsi kormánytól »megfelelő életföntartási járulékot« kérelmezzen. Görgey 1854 szeptember 6-a óta tényleg havi 100 frt. »élelmezési relutum«-ban részesült, de 1856 január elsejétől kezdve évi kétezer forintnyi kegydíjat utaltak ki számára. Görgey különben ezidőtájt Viktringben telepedett meg véglegesen ; idejét első sorban családi ügyek s gyermekei (Berta és Kornél) neveltetésének kérdése foglalkoztatták, de azért élénk figyelemmel kísérte a magyarországi fejleményeket, melyekről első sorban a Pesti Napló útján értesült, nemkülönben az újabb történetirodalmat is. Érdeklődésének egyik érdekes emléke az a feljegyzés is, melyet szerző Görgey Arthur levelei között talált s a mely egy ismeretlennek gróf Széchenyi Istvánnal i860 április 2-án folyt beszélgetéséről számol be. Károlyi Árpád tagtársunk, a ki Széchenyi döblingi hagyatékát most rendezi sajtó alá, talán közelebbi felvilágosítást adhat e tekintetben. A magyar politikai élet iránt való érdeklődésére mutat a Pesti Napló szerkesztőjéhez 1861-ben intézett két levele is, melyeket azonban Kossuth hívei arra használtak fel, hogy a Görgey ellen való gyűlöletet újból lángra lobbantsák. Görgeyt ez a gyűlölködő hangulat rendkívül elkeserítette, mert nem tartotta magát bűnösnek »a nemzeti ügy nagyszerű bukásáért« ; igazságot követelt tehát s a tények tárgyilagos bírálatát kívánta valamely illetékes testülettől. A M. Tud. Akadémiára gondolt. »Ennek történelmi osztályából kirendelt bizottságnak kellene a meglévő történelmi forrásokból a tényeket és ezek pragmatikus összefüggését constatálni és ezen nyomozás eredménye alapján azután egy az Akadémia kebeléből titkos szavazással választott nemzeti esküdtszéknek mondania ki a »vétkest«, vagy »nem vétkest«. 1861 márczius 5-én meg is írta kérvényét a M. Tud. Akadémiának, Nyáry Pál javaslatára azonban utóbb elállott szándékától. Rendkívül hatott Görgeyre gróf Teleki László halála, melynek körülményeivel különben szerző külön fejezetben foglalkozik. A provisorium ideje alatt a magyar politikai élet szünetelvén, Görgeyt jobbára családi ügyei foglalkoztatták. Felesége